Szatmári Napló, 1904. december (1. évfolyam, 1-26. szám)
1904-12-23 / 19. szám
1934. áéczemfcer 23. SZATMÁRI N A PL# 8 hogy visszatérve, feleségének a botlást megbocsátotta és ar életközösséget folytatta is vele: Amint azonban pár hét múlva megtudta, hogy a kis fiú édesapja id. Tóth János, vagyis az ő apja, az életközösséget megszakította, mert nem bocsát meg az asz- szonynak semmi esetre sem, ha tudja, hogy a felesége az ő apjával folytat viszonyt. A törvényszék a felperest keresetével elutasította, a házasságot nem bontotta fel, A királyi tábla a házasságot felbontotta. A Kúria pedig most a következő ítéletet hoz'a: — Minthogy a férj mész bocsátotta fele- Jeségének azt n vétkes cselekményét, mely voltaképen a keresetének a házasság felbontása tekintetében alapját képezi, amivel szemben a férjnek az az előadása, hogy nem bocsátott volna meg az asszonynak, ha tudta volna, hogy atyjával folytatott viszonyt, a megbocsátás tényére mitsem változtat ; minthogy továbbá az 1894. XXXI. t.-ez. 82. §-a szerint a kereseti jog elenyészik, ha a házastárs a vétkes cselekményt megbocsátotta ; ennélfogva a másodbiróság Ítéletének raegváboztaiásával felperest keresetével elutasítani kellett. — Rum és konyak helyett — viz. Ma egy jól öltözött alak állított be sok szatmári háziasszonyhoz és bizalmasan közölte, hogy valami rum és konyakgyáros nagybátyja elhalt és mig készpénzvagyonát és gyárát a többi örökösre hagyta, reá a raktárt testálta. N°kt pénzre volna szüksége és pedig sürgősen, azért hát úgy segít magán. hogy a raktáron levő rumot meg konyakot ő maga adja el. Literes üvegekben árulta a konyakot és a „legfinomabb jama- ■ika-rumot“ és pedig üvegenként egy koronáért. Sajnos, nagyon sokán kapva-kaptak az olcsó vétel alkalmán. Mikor a házaló elmein, és az üvegeket fölbontották, akkor derült ki, hogy ez üvegekben rum és konyak bet e t festett viz volt. Egy üveg ilyen festett vizet behoztak szerkesztőségünkbe is. l'V Hívjuk a figyelmet a szédelgőre s ne vásárid.on senki az olcsó rumból, ha holnap is kőrútjára indulna a furfangos csaió. — Az Etnko kávéházban ma, pénteken este. F i i y i általánosan kedvelt zenekara zene-estélyt tart Kitűnő borok. Biiffé. — Bear Miklós szatmári jónevü kereskedő lapunk mai számában közölt borárjegyzékére felhívjuk olvasóink figyelmét. — Tengeri malacz (kan) megvétetik Tompa utcza 18 sz. alatt. SZÍNHÁZ. Milton. A költő fejedelem siri álmát alussza már, de hatalmas szellemének alkotásai örök időre fentartják nevét, emlékét. Ma is egyik remekművét csodáltuk. Jókai hatalmas drámai müvét „M i 1 t o n“-t adta elő a társulat drámai személyzete s a gyönyörű, megkapó darab jele- netről-jelenelre megbiivölte, magával ragadta azt a sajnos, csekély számú közönséget, amely a színházba eljött. Peterdi Sándor a czimszerepben egyikét mutatta be mesteralakitasainak, nyílt szinen is tapsokra ragadta a közönséget. Pataki Riza, Krasz- nai Ernő és Szőke Sándor játszottak még vezető szerepeket, mindannyian egy-egy tanulmányt nyújtva. Kár, hogy a közönség nem méltányolja az igazgató és színészek fáradozását és gondosságát, melyet a drámai olőadások összetanulására és alakjainak bemutatására fordítanak. Mert bizony a mai est művészi szempontból többet ért tiz operett előadásnál. TÁVIRATOK. Mit várhatunk. Budapest, decz. 22. (Saját tudósitónktól.) A politikai óiét ege állandóan borús. A helyzet képe még ma sem tiszta. Lesz-e uj választás, vagy nem lesz, erről vitaikoznak a még itt időző képviselők a pártkörökben. Felmerült újabban a békés kibontakozás lehetősége is. Andrássy Gyula szerkesztett egy házszabályrevlzió tervezetet s az a hir járja, hogy ha Tisza István gróf és Perczel Dezső házelnök lemondana s a Dániel-féie javaslatot visszavonnák az ellenzék elfogadná az Andrássy-féle tervezetet s a javaslatokat is megszavaznák gyors egymásutánban. A kóburgi nagyherczegné meghalt. Budapest, decz. 22. (Saját tudósítónktól.) Kóburgból jelentik: Alexandrina, szász- kóburg-gótai özvegy nagyherczegné tegnap este tiz és fél órakor kallenbergi kastélyában elhunyt. A nagyherczegné félmillió márkát hagyott jótékony czélokra. Egy huszártiszt öngyilkossága. Szabadka, decz. 22. (Saját tudósítónktól.) Benoist de Limonet Károly tartalékos huszárfőhadnagy tiszti revolverrel főbelőtte magát.Azonnal szörnyethalt. Gyógyíthatatlan beteg volt, ezért dobta el életét. Háború. Budapest, decz. 22. (Sajód, tudósítónktól.) Mint a táviratok jelentik, maguk az oroszok is nagy veszteségnek mondják a Kikvansan- eröd elvesztését, de azért nem gondolnak a visszafoglalására. Stössel az emberekkel és a municzióval is kénytelen takarékoskodni. Minden reményük immár a balti flotta, a melynek nyoma veszett. Mióta elhagyta Dzsibutit, azóta erről a divízióról nincs hir; a második hajóhad, amely a Fokföld körül rannt szintén eltűnt. Egy régebbi távirat szerint megérkezett Moszamedészbe, egy újabb jelentés pedig azt mondja, hogy csak a minap látták a Fokföld körül. Tehát egy sem igaz. A japániak dolga lesz felkutatni Roszdesztvenszkit, de Togó előkészületeiről sincsen pozitív hir. Mindez különben teljesen érthető. A titoktartartás mindkét fél részéről életbevágó dolog. A japánok ma elfoglaltak két angol csempészha- jőt: „Nigricia“-t es a „King Artur“t. Mind a kettő Port-Arturból jött és csempészuton volt. REGÉNY. Özönvíz. Irta ■ Sienlciewicz Henrik. 10. A következő napokon András ur naponta Wodotkyba látogatott és a fiatalok őrült módon egymásba szerettek. A szegény Olenka nem is sejtette, hogy ez a szerelem milyen nycgtalanságot, szomorúságot, sőt szégyent hozott a környezetére. Kmiczie, habár a természettől jó szívvel volt megáldva és nemes jell-mmel rendelkezett, a sok háborúskodás következtében vad katona volt, aki gorombán viselkedett, ö a háborús feleknek egyik hive volt és mint ilyen, maga vezette a harezot. Feleimet keltett, az ellenség körében, de az övéi is érezték sújtó kezét. Hát honnan is vett volna élelmiszert, fegyvert és lovat, ha mint önkéntes az állam zacskójából semmiféle segélyt nem kapott? így tehát erőszakhoz kellett nyúlnia, amit úgy az elennel, mint övéivel szemben is elkövetett. A legénysége nagyrészben fegyházviselt csavargókból állt ki, részben pedig az országút svihákjai voltak. Rengeteg gaztett nyomta a lelkűket s a polgárság épugy rettegett tőlük, mint az ellenségtől. Emiatt panaszkodtak is Kmicie- nek, aki a bűnösöket megbüntette, de volt eset, amikor nem törődött a lakosság jajszavával. A mikor Smudiébe jött, András magával hozta serege egy részét Upitából, a másik részét pedig Lyubicz alá. Hat barátja volt a seregben, akik hasonlíthatatlanul bátrak voltak. Az illetők halálra Ítéltettek rablás és gyilkolás miatt. Nevük Ko!osin»zki, Ranicki, Vekucz, Kulviecz és Zenei. Ez az utóbbi szórakoztatta a barátait, mert igen ügyesen tudta a madár és állathangokat utánozni. ügy egy hétre, hogy Kmicie a Livánl- ába érkezett, két nemes ember tett látogatást Olenkánál. Az egyik Pakozi ur volt Pacuneléből, ugyanaz az ember, aki Volu- diovszky urat magánál tartotta, a másik Kassyan Butrym, a legöregebb litván ember, a ki még Bátory királyra is emlékezett. A kisasszony nagyon szívélyesen fogadta őket, amikor őseiről baszéltek, de bizony a vendégok nem szóltak valami nagy szeretettel Emidéről és embereiről. Butrym ur keservesen panaszkodott ez- után, hogy Kmicie gaz hordája milyen hitvány módon viselkedett az országban és mennyit kellett szenvednie a lakosságnak, A földbirtokos arról panaszkodott, hogy a marháit hajtották el. Ki tette más, mint Kmicie. A parasztoknak az fájt, hogy bántál- utazásban volt részük s ez is Kmicie embereitől. És most Upitában garázdálkodnak. A katonák élelmiszert és lovakat követeltek, a lakosság megtagadta, erre eiösza- fos módon szereztek meg mindent és akik ellentálltak, agyonütötték. Ez az Isten megsértésének tekinthető és emberietlenség. (Folyt böv.) Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kovács Ödön. Szerkesztő: Balassa Sándor. Wertheimer Lipótnál HHKjtjts legjobb varrógépek kedvező részletfizetésre kaphatók, nasasE Szatmaron, Kazinczy-uicza 17. ^ a Zárdával szemben, fü % A „Fehérház“-ban egy tágas bolthelyiség május elsejétől . :._:ázz:zt- ..— ~~ ,. "zz kiadó.
