Szatmári Napló, 1904. december (1. évfolyam, 1-26. szám)

1904-12-20 / 16. szám

1904 ieez#«ber 20. SZATMÁRINAPLfc 2 Országgyűlés. A képviselöház ülése. Smtmár; decz. 19. A képviselőházban ma rövid ülés volt, a melyen a viharok teljesen el- csöndesedtek. Ennek oka nem más, minthogy az ülésen csak a király elha­tározásáról szóló kéziratot olvasták fel és Tisza István gróf miniszterelnök be­számolt bécsi útjáról. Az ülésen Feilitzsch Arthur elnö­költ. A múlt ülés jegyzőkönyvének fel­olvasása után Hertelendy László felol­vasta a király kéziratát, a meiyszerint a képviselőház üléseit deczember hó 28-ig elnapolják. A képviselőház a királyi le­iratot tudomásul vette s az ülés né­hány ellenzéki képviselő felszólalása után véget ért. Megakadályozott pisztolypárbaj. A rendőrség a viadal színhelyén. (Saját tudósítónktól.) Esztendők óta fo­lyik már az a hatalmas társadalmi akczió, amely arra van hivatva, hogy a becsületre- parálásnak a sötét, középkor ósdi módsze­rét, a páros viaskodást megakadályozza. Sajnos, a társadalomszülte mozgalom még nem rendelkezik azzal az erővel, amely a párbaj iránt meg-megújuló előszeretet le­győzhetné, még nincsen meg az a világné­zet, amely az embereknek ez ósdi felfogása felett^diadalt ülhetne. Ámde vigasztaló lehet az a tudat, hogy lassau-lassan megszüli az eredményt a kor­szelleme, amely most is izzik már és idők múltával ki fog forrni. A párbaj tilos cselekmény, a büntető törvénykönyvbe ütközik s a hatóságok ott, ahol csak lehet, üldözik. Nemrégiben egy statisztika jelent meg az elitéit párbajozokról, amelyben lei volt mutatva, hogy a bíróságok évenkint 150-200 embert ítélnek el párbajozás miatt. Szatmá- ron ma a rendőrség lépett közbe, hogy meg­akadályozza a verekedés és sikerült a pá­ros viaskodást meggátolni. A megakadályozott párbaj részletei a következők: A napokban történt, hogy az Európa kávéházban mulatós éjszaka volt. Pezsgő, ezigáuy, jó kedv szerepelt az ügyben. A mulatozás közben Madarassy János gyógy­szerész és Horváth Elek kataszteri mérnök között szóváltás történt, amelynek iuznltus lett a vége. Másnap megtörtént a provokálás és a két fél segédei pisztolypár bajban állapodtak meg. A viadalnak ma reggel kellett volna megtörténni a németi nagy erdőben. A párbaj valahogyan tudomására jutott Tóth János bűnügyi káplárnak, akinek si­került is megtudnia a párbaj helyét Reggel fél nyolez órakor ki is ment a németi nagy­erdőbe, ahol két kocsin megérkeztek a fe­lek : Madarassy János és Horváth Elek. Az orvosok Dr. Heller Gyula és Dr. Gőbel Alajos. A segédek Péchy Tibor, Dr. Liikö Géza, JDarabais Jenő és Bornemissza Béla. A segélek a távolságot mérték ki épen. hogy a feleket felállítsák, amikor Tóth káp­lár odaérkezett és megszólalt: — Uraim a : örvény nevében a párbajt ezennel megakad lyozom. Persze volt nagy elképedés s a segé­dek abban állapodták meg, hogy a párbajt máshol tartják meg. — Uraim, szólt njra Tóth János — felhatalmazásom van, hogy önöket bárhová elkísérjem és a párbajnak elejét vegyem. A pátbajozók ekkor látták, kogy a via­dalt megtartani lehetetlen és igy jegyző­könyvileg intézték el a becsületügyet. A rendőrség az ügyről jelentés tett a szatmári ügyészségnek. Jótékonyság. Leszakadt a tél és vele a hideg, zord időknek minden nyomora. A jégvirá­gos, rozzant kunyhóban, nyirkos pinczela- kásbati, a szegénység sikátoraiban beköszön­tött az ínség . . . így szokott ez lenni minden télen. A természet mohósága, sivár­sága megszaporitja az élet mostoháit. És a kezdődő téllel fölsiró nyomorultak éneke tölti be a havas, kietlen világot. E szívig ható kórusnak visszhangját keressük. Vaj- jou meghallja-e a társadalom és a jólétben élő milliók keblét fölveri-e a rémes segély­kiáltás ? Esztendőről-esztendőre, télről-télre lát­juk, hogyan és mikép nyilatkozik meg az emberszeretet a nyomornak tengődő, szemé­ten sanyargó páráival szemben. És megfi­gyeléseink és szemlélődésünk itt is, ott is megnyugtató jelenségekben állapodik meg, a magyar társadalomnak van szive, van mély­séges, megértő, emberszerető szive. A ma­gyar társadalom magához öleli a szenvedőt, enyhíti keservüket, nyomorúságukat. A ma­gyar erény, a magyar faj őserénye nyilat­kozik meg a jótékonyságban. A nyomor nem szigeteli el magát a nagyvárosok falai közé, a kőpaloták föld­alatti üregeiben és katakombáinak sötét si­kátorainak útvesztőibe. A nyomor fekete szárnyon, mint az éjszakai vészmadár su­hog végig az országokon, felkeresi a falva­kat, hegyvidékeket és rónaságokat egyaránt és szárnya érintésének nyomán siralom, jajveszékelés, ínség és kétségbeesés támad. A magyar faj öserénye, a szenvedő em­bertársak iránti nemes, kíméletes részvét, szives szeretet e sötét képek szemléletére meg keli, hogy sokszorosodjék. A humánus intézményeknek országszerte létesülniük kell. Ha az állami gondoskodás érzékeny­sége vagy képessége nem terjed odáig, hogy a maga népének, harmonikus, szenvedéste- len életét biztosítsa, vegye át a jótékony­ság, szeretet és gondviselés nemes hivatá­sát a társadalom. Mert amit ad, önmagá­nak adja. — A 43-as honvédek újévi ajándéka. Újévre kellemes meglepetésben részesülnek az 1848-iki honvédtizedesek és közvitézek, valamint ezek özvegyei, amennyiben gróf Tisza István miniszterelnök ma Szatmér polgármesteréhez czimzett rendeletében a nyugdijukat felemelte 1905. január 2-től, s 1 az 1848—49-iki honvédilíetmények felvéte­lét is ezen rendeletben megköunyitte. Gróf Tisza István az eddigi rendeletid vei megál­lapított honvédtizedesek és közvitézek nyug- dijilietményeit hatályon kívül helyezte s az 1905. évi január hó 1 -töl kezdődőiig az 1848—49 iki honvédtizedesek nyugdiját az eddigi 96 korona helyett 120 koronában s a közvitézek nyugdiját az eddigi 72 korona helyett 96 koronában állapította meg. — Ezen rendelkezés a honvédtizedesek s köz­vitézek özvegyeinek nyugdijilletményeire is vonatkozik. Égyuttal a miniszterelnök a nyugdijilletmények felvehetésének megköny- nyitése czéljából megengedte, hogy a jövő­ben azon egyének, akik nem a királyi ál­lampénztár (adóhivatal) székhelyén laknak s illetményeiket nem közvetlenül a királyi állampénztárnál (adóhivatalnál) óhajtják fel­venni, illetményeik felvehetésénél az ille­tékes községi jegyző hivatalos közbenjárását vehessék igénybe. — A zeneiskola vizsgája. A szatmári dalegyesület zeneiskolája a városháza nagy­termében tartotta meg növendékhangverse­nyét, amelyen a város zene iránt érdeklődő közönsége is megjelent. A hangverseny kitü­nően sikerült. Minden egyes szám után meg-megujuló taps hallatszott és se vége se hossza nem volt a tetszésnyilvánításnak. A növendékek közül Kovács Gyula, Eoga- garassy Juliska, Szentiványi József, Pap Margit, Kolozsváry Mariska, Kövessy Mar­git, Félegyházy Erzsiké, Tanódy Anna, Bo­rús Ferencz, Fejes Mariska és Literáty Erzsiké szerepeltek a műsoron s előadott zeneszámaikkal nagy sikert arattak. A sikerből a zeneiskola tanári kara, Füredi Sándor, Benkő Miksa, Szőnyi Margit és Bá­ron Margit is kivették részüket. — Szemétdomb a Dsák-téren Több íz­ben hallottuk a panaszt, hogy a város egyik legforgalmasabb helyén, a Deák-téren a Zöldfa-szálló előtt valóságos szemétdomb van s különösen szerdai hetivásárok alkal­mával lehetetlen a közlekedés. Ennek oka nem más, mint a Zöldfa-szálló előtt lévő árubódé, amelyből minden piszok, szemét és ételhulladék az aszfalt járdára jut. A szer­dai napokon a bódé előtt való csoportosu­lások pedig annyira gátolják a forgalmat, hogy lehetetlen a járás-kelés. A bajon vélt segitent Krausz Áron, a Zöldfa-szálló bér­lője, aki most, hogy az áruhódéra árverés volt kitűzve, a saját költségén átakarta he­lyezni a bódét a Batthyányi-utcza sarkára, ezenfelül biztosítani akarta a várost, hogy a bódé jövedelmétől el nem esik. Hogy a köztisztisztaság és közegészségügyre nézve milyen előnyös ez az ajáulaf, azt szinte fe­lesleges aposztrofálni, mert aki nap-nap mel­let elhalad ezen a helyen, különösen nyá­lon, azt tapasztalta, hogy a sok hulladék, piszok s az ételnemüekre szálló légysereg mi- lyea undorító, ügy, hallottuk, hogy a város tanácsa Krausz Áron, előnyös ajánlatát, amelyet az árverésen beadott, azzal utasí­totta el, hogy elkésett és a köztisztaságot megmételyező bódét sokkal kisebb összegért másnak adta ki. Felhívjuk újból a város tanácsának figyelmét erre a mételyhintő sze­métdombra s mi módot találunk majd, hogy az a bódé a közönség szempontjából más­hová helyeztessék el. — Veres verekedés. Véres verekedés­nek volt színhelye vasárnap este a Sza- mosparti „Török császárihoz czimzett vendéglő. — Kiss Lőrínez és Kolozsi Péter kocsisok iddogálás közben összevesz­tek, miközben Kin Kolozsvári Pétert bicská­jával szemén súlyosan megsebesítette. Sebét a mentők kötözték be, Kiss Lőrinczet pedig a rendőrség vette a pártfogásába. — A közöshadsarog lábbeli szükséglete. Most osztották el a közöshadsereg bőrnemü szükségleteiből a kisiparnak fentartott részt. A magyar kamarai kerületek közül tizen- isáromnak iparosai közül pályáztak a váila­I báli Idényre megérkeztek a leg­újabb szalon szö­vetek posztó és gyapjúszövet üzletében valamint a legújabb báli Mellények Is. Szatmár, Deák-íér, Freund ház. HIRE K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom