Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2020. tavasz (6. évfolyam, 1. szám)
Események, évfordulók
torgyár, a Veréb Lajos féle zárgyár, a Veréb István féle permetező gyár, a Fazekas József féle lakatos és tűzhelykészítő vállalkozásokat. Sesztina Jenő tudta azt a ma is érvényes igazságot, hogy nehéz időkben a helyi kis- és közepes vállalkozások a foglalkoztatás és a helyi áruellátás fontos szereplői lehetnek, ezért támogatandók. Sesztina Jenő 1869. június 14-én született az 1819-ben alapított, debreceni Sesztina Lajos vaskereskedő cég örököseként. Iskoláit a Debreceni Református Kollégiumban végezte, majd nemzetgazdaságtant hallgatott a budapesti egyetemen, végül Ausztriában, Wienerneustadtban és Grazban, majd Budapesten töltötte gyakornoki éveit, nagy osztrák és hazai vaskereskedésekben. Több nyelven beszélt, beutazta Európát. Végül belépett apja cégéhez, a Sesztina Lajos és Tsa vaskereskedésbe, melynek később átvette vezetését és a Tiszántúl legnagyobb vaskereskedésévé fejlesztette. Részvényese volt a Rimamurány Salgótarjáni Vasmű Rt-nek, hogy a piaci mozgásokat első kézből tudja követni. Sesztina Jenőt tudása, széles látókörének köszönhető diplomáciája, emberi hozzáállása és széles spektrumú társadalmi tevékenysége közismertté tették nemcsak Debrecenben, hanem országosan is. Pályafutása során számtalan társadalmi tisztséget töltött be, elnöke volt a Magyar Áruvédő Egyesületnek, elnöke a Debreceni Kereskedelmi Rt-nek, az Osztrák Magyar Banknak váltóbírája volt. Elnöke volt a régi Kereskedő Társulatnak, mely négy iskolát tartott fenn. Díszelnöke volt a Magyar Vaskereskedők és Vasiparosok Országos Egyesületének, elnöke az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesületnek (OMKE), díszelnöke a Nyíregyházi Ipartestületnek. Évtizedekig tagja volt Debrecen város Törvényhatósági Bizottságának, főként a múzeumi bizottságban vett részt. Elévülheteden érdemei vannak a Déri gyűjtemények megszerzésében és a Múzeum fejlesztésében. A Déri gyűjtemények sorsa a nagyerdei Sesztina villában dőlt el, ennek emlékét a villa falán hajdan a tárgyalások minden résztvevőjét ábrázoló bronz dombormű hirdette. A kultúra nagy támogatója volt, választmányi tagja a Csokonai Körnek, alapító tagja a Tisza István Tudományos Társaságnak. Korát meghaladó módon foglalkozott a környezet védelmével, elnöke volt a Tiszántúli Madárvédő Egyesületnek és tőkebevonással felkarolta a Kühnel féle Első Fészekodú Gyárat. Elnöke volt a Debreceni Rotary Clubnak. Feleségével, Csanak Margittal a református egyház nagy támogatói voltak. Lövőpetriben, ahol birtokosok voltak, szép református templomot építtettek. Ugyanott, földbirtokukból vitézi telkeket adományoztak az első világháború frontjairól hazatérő katonáknak és családjaiknak Sesztina Jenő gyermektelen lévén, örökbe fogadta testvérének fiát, Rickl Antal Lajost és két fiát, akik kérésére felvették az O előnevét, a Nagybákay nevet. A második világháború nagy változásokat hozott. Az 1940-es évben a kialakult gazdasági és politikai helyzetre tekintettel felfüggesztették a Kereskedelmi és Iparkamarák autonómiáját, Sesztina Jenőt felmentették elnöki megbízatása alól. Az 1944-es német megszállás és nyilas uralom kétségbe ejtette a Sesztina házaspárt. Majd jött Debrecen bombázása és az orosz front átvonulása. A Sesztina villa alagsorába húzódott az idős házaspár, a villát bombatalálat érte és megjárták a szovjet frontharcosok. Sesztina Jenő és felesége nem bírták elviselni a megpróbáltatásokat és eldobták maguktól az életet. A kamara működése szünetelt 1948-ig, amikor a régi, autonóm kamarai rendszert felváltotta az új, központosított rendszer, megalakult a Magyar Kereskedelmi Kamara, 94
