Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2020. tavasz (6. évfolyam, 1. szám)
Tanulmány, recenzió, kritika
is megjegyzi, hogy megnőtt az utóbbi időben a Budapesten és a pécsi Jelenkor kiadónál közlő erdélyi szerzők száma. Ami az erdélyi folyóiratokat illeti, 1989 után több is megőrizte régi elnevezését, így jelezve az előző korszakok hagyományai folytatásának szándékát. A Hét 2003-ban pénzügyi okokból megszűnt. A kolozsvári Korunk folyóirat, nagyrészt a megújult szerkesztőség munkájának hála, rendszeresen megjelenik. A szerző felsorolja az 1989 után megjelent legfontosabb erdélyi lapokat, az aradi Irodalmi Jelent, a nagyváradi Váradat, a zilahi Hepehupát, a szatmárnémeti Sugárút-at, méltatva kezdeményezőik, szerkesztőik munkásságát. Végh Balázs Béla külön kiemeli az 1957-től megszakítás nélkül megjelenő Napsugár dmű gyermeklapot, amelyet Asztalos István indított, majd Farkas János, Murádin Jenő és Zsigmond Emese szerkesztettek. A szerző megemlíti ugyanitt az 1922-ben Szatmárnémetiben Szentimrei Jenő által elindított Cimbora című gyermeklapot, amelyet a 29-ik számtól az utolsó, 1929 július 14-i számáig Benedek Elek szerkesztett. A következőkben az 50-es években alapított akadémiai folyóirat, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények mellett újrainduló Erdély Múzeumot értékeli a cikk szerzője, és felsorolja a NYIRK neves szerkesztőit, köztük Jancsó Elemért, Emil Petrovici-ot, Márton Gyulát, Kelemen Bélát, Szabó T. Attilát, Sőni Pált, loan Pătruţ-ot, Abafáy Gusztávot, Szigeti Józsefet, Teiszler Pált, Cs. Gyímesi Évát, Kozma Dezsőt, Péntek Jánost, Mózes Hubát, Egyed Emesét. A szerző kiemeli az Erdélyi Múzeum összes tudományt átfogó fórumként betöltött szerepét az erdélyi magyar szellemi és tudományos életben. A szerző rátér vallásos jellegű kiadványok jelenlegi széles választékának a bemutatására is. Megemlíti a Református teológia Igehirdető című kiadványát, a havonta megjelenő katolikus Keresztény Sylt, amelyet kezdetben két nagy író — Bajor Andor és Fodor Sándor - szerkesztettek, valamint a Vasárnap című újságot és a Harangszót. Az 1989-es fordulat után jelent meg a fiatalok rövidéletű hetilapja - a Jelenlét, valamint az Előretolt helyőrség, Orbán János Dénes szerkesztésében. A BBTE bölcsészkarán Cs. Gyímesi Éva kezdeményezése nyomán létejött Eáthatatlan Kollégium a fiatal irodalmároknak nyújt közlési lehetőséget, a Kellék timű folyóiratban pedig a filozófusnövendékek közölnek. A cikk szerzője kitér az írókat tömörítő szervezetekre és fórumokra, megemlítve az Erdélyi Magyar írók Ligáját, a Bulgakov irodalmi pubot, a Bretter György irodalmi kört, az 2019-ben megalakult Bréda Ferenc kört, a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványt, a Körösi P. József vezette Irodalmi Törzsasztalt. Befejezésképpen a cikk szerzője rámutat az 1989 utáni változások nyomán átalakult irodalmi szemléletre, az erdélyi magyar irodalmi kánonnak az összmagyar irodalmi kánonba való beolvadására, az írói társadalom kibővülésére. A szerző szerint a művek értelmezésének folyamata nagymértékben segíti a kisebbségi olvasótábort társadalmi érdekei azonosításában. Dupka Györgynek A kárpátaljai magyar irodalom című tanulmánya a bevezetőben leszögezi, hogy a kárpátaljai irodalom a hajdani Ung, Bereg és Ugocsa vármegyék szellemi hagyományainak a folytatója, mely a korábbi (két világháború közötti) csehszlovák magyar irodalomból önállósult, Beregszászt tekintve központjának. Megemlíti Tamás Mihály, Sütő Kálmán, Belyei Zapf László, Sáfáry László, Menyhért Simon munkásságát. E két utóbbi költő munkássága Munkácshoz kötődik. Itt jelent meg az első jelentősebb „cseh-52
