Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2019. tél (5. évfolyam, 4. szám)
Tanulmány, recenzió, kritika
kódrendszer részeként veti be az eljárás végén. Az eredményesség érdekében a bíró — verbálisán és kulturálisan is - ádépett abba a nyelvi térbe, amelyet a vádlott kizárólagosan ért. Ez a tér az emberfölötti megzabolázhatatlan erők tere. A vádlott barbárságának egyik lényeges vonása éppen az, hogy emberi erőnek nem engedelmeskedik, csak a fenséges természetnek van hatalma fölötte. Mint pásztorember rég megtanulta, hogy ezek a hatalmak, a víz, a tűz, a villám a legkonokabb embernél is erősebbek. A mágikus jelenségek pedig ezen materiális hatalmaknak hol rejtőző, hol megmutakozó szellemarcát idézik meg. A Barbárokban nincs feloldás. A harmadik rész logikája akkor is rejtély marad az olvasó előtt, ha azt az igazságszolgáltatás gépezetének szempontjából racionáüsnak látja. Nem tudjuk meg ugyanis, mi lehet a vizsgálóbíró igazi célja: szakmai ambíció - egy bizonyítási eljárás pontos és eredményes véghezvitele, a megkérdőjelezhetetlen dominancia kivívása az ellenálló akarat megtörésével, vagy — a jogi szaklapban megjelent tanulmány szerint8 - a bűnös megbüntetése, a jó győzedelmeskedése a rossz fölött? Leheteden a pontos válasz, az mindenesetre látható, hogy az eljárást vezető bíró a vádlott teljes kiiktatására törekszik, fizikai és mentális értelemben egyaránt. Sokféleképpen értelmezhető záró mondata pedig az erkölcsi, kulturális megsemmisítés verbális gesztusa. Barbárok — mondja. Nyugtalanító kijelentés, hiszen nem ismerjük hatókörét. S nyugtalanító azért is, mert kihallható belőle a felelősséget hárító írástudó teljes elzárkózása: barbárok vagytok, nincsen hozzátok közöm. Jegyietek: 1. Szilágyi Zsófia: „Móric^Zsigmondnak novella-agya volt”. Irodalmi Szemle, 2012/02, 81-91. 2. Mohácsy Károly: Színes irodalom a gimnáziumok és szakközépiskolák 11. évfolyama számára, Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2014. 219. 3. barbárok, elbeszélés. írta: MóriczZsigmond. Pesti Napló, 1931. április 12, 33-35. 4. Idézi Szilágyi Zsófia: „MóriczZsigmondnak novella-agya volt”. Irodalmi Szemle, 2012/02, 89. 5. Az Est, 1932. február 7, 6. 6. Mohácsy, 2014. 220. 7. Dienes István: A karancslapujtői honfoglalás kori öv és mordvinfóldi hasonmása. Archaeologiai Értesítő, 1964. 1. szám, 91. kötet, 18-40. 8. Dr. Fejesné Dr. Varga Zita: Barbár vádlottak- gondolatok MóriczZsigmond Barbárok c. novellája nyomán. http://wwwdebrecenijogimuhely.hu/archivum/3 4 2016/ barbar vádlottak gondolatok moricz zsigmond barbárok c novellája nyomán/ (letöltés: 2019. 11. 12.) 75
