Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2018. ősz (4. évfolyam, 3. szám)
Események, évfordulók
persze a kezdetektől csonkult, de az RMDSZ évtizedeken át megtartotta erős egységét, mert mindenki elfogadta, hogy az egységes fellépés fontosabb, mint a politikai pluralizmus megvalósítása „kifelé”. Markó beszélt arról is, a decentralizációra törekvő új törvénykönyv is a lassú előrehaladás politikáját mutatja, fontos lépést jelent az Erdélynek fontos sajátos megoldásokhoz. Transzilvanizmus és alternatívák A transzilvanista politikát azért fontos hangsúlyozni, mert több alternatíva is van. Nekünk az a célunk, hogy olyan szerkezetet építsünk ki, amely visszaadja Erdély sajátos jellegét Románián belül. Kérdés ugyanakkor, hogy az Európai Unió nemzetállamokból épül-e majd fel, ami nem jó számunkra, vagy egy olyan mozaik-Európa lesz, amelyet sajátos megoldások tömkelegé épít fel. Az erdélyi jellegnek az alternatívája viszont az, amit Johannis képvisel: hogy mindannyian románok vagyunk, de tulajdonképpen mégsem vagyunk azok. „Ezt az ellentmondást nem tudom feloldani. Azt, hogy lelkesedéssel ünnepeljük december elsejét, azt nem tudom feloldani” — fogalmazott Markó. A centenárium ünneplése kudarcos az egykori szövetségi elnök szerint, ugyanis száz év elteltével is rendezetlen Erdély ügye: kevesebb magyar él itt ugyan, de még mindig sokan élünk itt és még mindig rendezni kell a helyzetünket a száz éve dédelgetett nemzetállami álmokon belül. Rossz eshetőségeket tartogat az erdélyi magyarság magyarországi integrációja is, mert azt képzelhetjük, hogy a magyarországi polidkai életben veszünk részt, hogy abba az oktatási és kulturális rendszerbe kell integrálódnunk. Azonban az erdélyi magyarság önállóságát a magyar nemzeti egységesülésnek is kell szavatolnia — fogalmazott Markó edzőtáborbeli előadása végén. *A szöveg eredetileg a umi'.mas^olro-n jelent meg 2018. jún. 29-én: http:/ Avww.maszol. ro / index.php /belföld /98486-marko-bela-az-erdelyi-magyarsagnak-nem-volt-b-terve-azutobbi-szaz-evben 100
