Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2017. ősz (3. évfolyam, 3. szám)
Történelem
„Az embert vágyai vezérlik” — írja majd évtizedekkel később a Szatmárnémetiben gyakran vendégeskedő Petőfi. Nos, doktorunkat is „vágyai” vezérelték. Vágyainak csúcsát az 1770-ben működését megkezdő nagyszombati (ma: Trnava, Szlovákia) orvosi kar jelentette - itt szeretett volna professzor lenni. Ezért sietett Szatmárból egyenesen Bécsbe — írja Weszprémi — „de minden reményében csalódott” (529.). Pesten telepedett le, ám „megtörve a küszködésektől, ide-oda vándorlásoktól, különféle bajoktól, főleg szamárhuruttól és hosszú láztól” 1772-ben, „az év vége felé” elhunyt. Mindössze 44 éves volt. Élete fő műve, a Néphez való tudósítás Nagykárolyban látott nyomdafestéket, Szatmár megyei működése idején. Illő tehát, hogy a mindössze páréves szatmári doktorkodása ellenére, méltóképpen és tisztelettel emlékezzünk jeles elődünkre, Marikowzki Mártonra. Ezt annál inkább is meg kellett tennem, mivel a már említett Szállási Árpád a „II. Rákóczi Ferenc és Ecsed” c. könyvében, a nagykárolyi nyomdával kapcsolatban csupán Csapó József könyvét említi (Szállási, 2008, 98). Nem vitatjuk, Csapó könyve, mint az első, magyar nyelven írt gyermekgyógyászat megérdemli az említést a 21. században is — ám, meggyőződésem, ugyanilyen figyelmet érdemel Marikowzki könyve is. Az a könyv, amely a kuruzslás elleni első magyar nyelvű megnyilvánulása. Irodalom: 1. Daday András: Kuriózumok az orvostudomány magyarországi történetéből. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. 2. Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története, tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XIAII. század végéig. 1-2. kötet, Budapest, 1892-1894. 3. Friedrich Ildikó: Egészségügyi felvilágosítás a 18. századi Magyarországon. Libri Flistoriae Medicae. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Budapest, 2002. 4. Füsti Molnár Sándor: Egészségünk múltja. A hazai egészségkultúra alakulása a XV1-XV1II. században. (Az egészségnevelés szakkönyvtára 11. Medicina, Budapest, 1981. 5. Györfi András: Az egészségügy és a mágikus gondolkodás viszonya. Orvosi Hetilap, 2016, 157: 2088-2092. 6. Kapronczay Károly: Magyar Orvoséletrajzi Lexikon. Mundus Magyar Egyetemi kiadó, Budapest, 2004. 7. Kiss László: A tetszhalottakról való gondoskodás szerepe a szervezett életmentés kialakulásában. Lege Artis Medicináé (LÁM) 1991, 2: 976-981. 8. Kiss László: A Marikovszkyak a magyar medicina történetében. Orvosi Hetilap, 2006, 147: 659-661. 9. Kiíz, Vladimír: Obra^y z.déjm lázenství. Avicenum, Praha, 1987. 10. Múlik, Ján: Dejiny kúpel’ov a kúpel’nictva na Slovensku. Osveta, Martin, 1981. 11. Ráth-Végh István: A sátán cimborái. Ördögidézés, feketemágia, boszprkányhit. Pannon Könyvkiadó, Budapest, 1991. 12. Rippa B.K.: K histórii medicíny na Slovensku. Vydavatel’stvo SAV, Bratislava, 1956. 13. Schott, Heinz: A medicina krónikája. Medicina Nova, 1993(?). 14. Störck Antal: Orvos Könyv... mellyet... Bétsben... Magyar nyelvre fordított Milesz József Második Darab. Bétsben, 1778. 93
