Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2017. ősz (3. évfolyam, 3. szám)
Történelem
KISS LÁSZLÓ A kuruzslás elleni küzdelem bölcsőjét Szatmárban ringatták 245 évejelent meg nagytornyai Marikowrţki Márton Népbe^ való tudósítása Dr. Kiss László 1950-ben született Ipolyságon. Orvostörténész, orvos, író. A szlovákiai Csilizradványban él. Györfi András, a Margittal Városi Kórház tudós belgyógyásza írja a budapesti Orvosi Hetilapban, 2016 decemberében: „...a mágikus gondolkodásmód egy archaikus mentális állapot velejárója, amely minden különösebb probléma nélkül fennmaradt modernnek nevezett korunkban” (Györfi, 2088.). E mágikus gondolkodásmódhoz kapcsolódik a kuruzslás kialakulása és „hiába lépett fel ellene a törvény szigora az ókor óta, létezik manapság is” (Györfi, 2088). Mit tekint napjainkban a jog kuruzslásnak? A Büntető Törvénykönyv 187. §-a szerint a kuruzslás az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenység jogosulatlan kifejtése, vagyis a kuruzslás csak egy engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése. Györfi szerint a jog többet nem tehet, hiszen a 21. században helytelen lenne, ha a bíróság a gondolkodásmódja — értsd a mágikus gondolkodása, „babonássága” miatt - marasztalna el valakit (Györfi 2089.). Nos, mivel a törvény szigora nem elég, a ma „egészségügyi felvilágosításnak”, „egészségnevelésnek” nevezett tevékenység végzői igyekeztek/igyekeznek küzdeni a kuruzslás ellen. A hazai egészségkultúra XVIXVIII. századi alakulását taglaló munkájában dr. Füsti Molnár Sándor e „küzdelem” kezdeteit a felvilágosodás korába teszi, melyet az „orvosi népkönyvek” korának nevez (Füsti Molnár, 135.). E művek szerzői szinte kivétel nélkül orvosok voltak, ezért Füsti Molnár — kissé túlozva ugyan — leszögezi: „közel három évszázadon át a magyar nyelvű orvostudományi irodalom indítéka úgyszólván kizárólag a felvilágosítás volt: a nép humanisztikus szolgálatát és a művelődés fejlesztését célozta” (Füsti Molnár, 135.). Eredetileg — véli Füsti Molnár (i. m., 156) — a babona, tehát a mágikus gondolkodás a diagnózist (pl. szemmel verés), a kuruzslás a gyógyítás (terápia) szerepét (ráolvasás) játszhatta. Mindkettő, de különösen a kuruzslás elterjedésének fő oka az orvoshiány volt. A különösen a falusi, vidéki népesség számára elérhetetlen tanult orvost kétféleképpen próbálták pótolni. Egyrészt kialakult a népi 85
