Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2017. ősz (3. évfolyam, 3. szám)
Tanulmány, recenzió, kritika
Egy francia kutató, Patrick Williams megpróbált magyarázatot adni arra, hogy miért ilyen sikeresek a pünkösdista egyházak a cigányok körében. Szerinte a lehetséges történeti, szociológiai magyarázatok a következők:- a sokk, amelyet a II. világháborúban elszenvedett mészárlások jelentettek és jelentenek;- a negatív stigmatizáció pozitív stigmatizációra való változtatásának a vágya;- „a válságban lévő cigány világ igénye egy új vonatkoztatási pontra”;- az urbanizációra adott válasz;- átmenet a nem cigány társadalmakba való beilleszkedésbe;- ellenállás az asszimilációs politikának;- „készülődés egy világi jellegű politikai autonómia-követelés megvalósítására.”6 Véleményem szerint ezen lehetséges okok mellett azonban nem feledkezhetünk meg a cigányok eltérő kultúrájáról, értékrendszerérői, lelki adottságairól sem. Megállapítható, hogy azok a hiedelmek, hiedelemcselekvések, szokások, amelyek a cigányokra leginkább jellemzőek, kihalóban vannak a hívőknél. Jelen esetben a teljes eltűnést gátolják azok a nyíltan nem vállalt, de a hagyományokból eredő szokáscselekvések, amelyek a gyülekezeti élet előtti életmódot meghatározták. A jóslást, átkozódást, a virrasztás szokását, a halottakhoz fűződő hiedelmeket negligálják, és arra törekszenek, hogy ezeket elhagyják, megszabaduljanak tőlük. A már meglévő hiedelmek új köntösben megmaradhatnak; a hívők a saját vallási hiedelmeik képére formálják őket, mint például a betegségdémonokat. Eddigi tapasztalataim alapján elmondható, hogy a vallási csoport meghatározó, elsődleges szerepet tölt be a tagok életében. A csoportnormák erősen érvényesülnek a gyülekezetben, a tagok a normaszegőket kitaszítják. A közösség nagyfokú csoporttudattal rendelkezik. A házasságra az endogámia jellemző. A kutatás további iránya a vallás gyakorlati dimenziójának vizsgálata — az életmód a legjobban követhető jellemző. Bár a beszélgetések, interjúk alapján a tagok fel kívánnak hagyni a cigányságra jellemző szokásokkal, hagyományokkal, kérdés, hogy a gyakorlatban ez megnyilvánul-e. Vizsgálandó továbbá a gyülekezet megítélése a helyi társadalomban, a gyülekezet viszonya a helyi társadalomhoz, a közösségen belüli kapcsolatrendszer és a gyermekek vallásos szocializációja. Irodalom: 1. Hadházy Antal: 1993. A cigányok vallásos kultúrája — a leikész (egyháj) szemszögéből. Cigány Néprajzi Tanulmányok 1. Szerk.: Barna Gábor. Mikszáth Kiadó, Salgótarján. 73-75. 2. Pozsony Ferenc: 1993. A háromszéki magyarajkú cigányok vallásos hitélete. Cigány Néprajzi Tanulmányok 1. Szerk.: Barna Gábor. Mikszáth Kiadó, Salgótarján. 76-80. 3. Prónai Csaba: 2004. Patrick Williams antropológiája. In: Cigányok Európában 3. Kulturális antropológiai tanulmányok. Franciaország. Patrick Wilhams: Cigány Házasság. Szerk.: Prónai Csaba. Új Mandátum Könyvkiadó, L’Harmattan Könyvkiadó, MTA Etnikai-60
