Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2017. ősz (3. évfolyam, 3. szám)
Események, évfordulók
KARDOS MELINDA A diákok motiválásának értelmezései Kardos Melinda 1987-ben született Szatmárnémetiben. Pszichológus, egyetemi oktató. Erdődön él. Jelen tanulmányban azoknak a kutatásoknak a leírását és kritikai elemzését tűzzük ki célul, amelyek a diákok motivációjának különböző értelmezéseit tárgyalják. A kutatások áttekintése során arra a kérdésre keressük a választ, hogyan befolyásolhatják a diákok motivációját az iskolai és osztálytermi jellemzők, illetve mi a pedagógusok szerepe az iskolai és osztálytermi folyamatok megformálásában, mivel manapság egyre több problémát jelent a pedagógiai gyakorlatban a diákok motivációjának serkentése és fenntartása. Fontosnak tartjuk kitérni a kutatásunkban alapul vett motiváció értelmezésére. A közelmúltban a motiváció területén végzett kutatások és elméletek a szociál-kognitív nézőpontot emelik ki leginkább a tanulási motiváció megértéséhez értelmezési keretként (Bandura, 1986.; Dweck & Leggett, 1988; Weiner, 1986. idézi LJrdan, Schoenfelder, 2006.). Ezen nézőpont szerint, az egyén intellektuális munkára vonatkozó nézetei (önmaga intellektuális képességeire vonatkozó hiedelmei, elvárásai egy feladat kimenetelét illetően) olyan szociáliskontextuális faktorok által meghatározottak, mint például a tanár üzenetei a feladat nehézségére vonatkozóan, az osztálytársak képességeinek észlelése, vagy a tantárgy fontosságára vonatkozó információk stb. Ilyen értelemben a motiváció nem csak kizárólag az egyénben határozható meg és nem is teljesen a kontextusban rejlik. Sokkal inkább ezek együtteséből ered, az egyén és az osztályközösség illetve az iskolai szociális kontextus interakciójából származik. A motivációnak az „egyén-a-kontextusban” értelmezése hosszú múlttal rendelkezik ugyan (Lemn, 1935. idéz) Urdan, Schoenfelder, 2006.) de csak nemrégiben kapott kihangsúlyozott szerepet a tanulási motiváció kutatásában. A pszichológusok és tanítók gyakran úgy határozták meg a motivációt, mint az egyéni különbségek változóját, mint olyasvalamit, amiből egyes diákoknak egyszerűen több van, mint más diákoknak. (Urdan, Schoenfelder, 2006.). A motivációnak ezen értelmezése a kontextuális hatások alulértékelését, alábecsülését eredményezheti és a motiváció növelésének lehetőségeit is lecsökkenti. Ezzel ellentétben a 99
