Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2017. tavasz (3. évfolyam, 1. szám)

Társművészetek

Megítélésem szerint felesleges azon törni a fejünket, hogy román vagy magyar volt, azt hiszem ezt a kérdést ő sem tudta igazán eldönteni. Jellemző rá, hogy magyar időben románnak, román időben magyarnak vallotta magát. Ezt nem a puszta ellentmondás kedvéért tette, hanem azért, mert mint minden szabad lelkű ember a kisajátítás összes formáját, praktikáját utálta és nagy valószínűséggel azt a módot is mélységesen elítélné, megvetné, ahogyan a harmadik évezred nacionalistái, a törekvéseiket kiszolgáló megalkuvókkal, illeszkedőkkel karöltve próbálják őrizni, ápolni mindazt, ami számukra, valamint az átmeneti politikai, művészeti vezetők számára fontosnak tűnik, ahelyett, hogy azokat a tartós, hosszú távon is érvényes emberi, kulturális, művészi, nemzetiségi hovatartozástól független értékeket mutatnák be, amelyeket tehetséggel, tudással, hittel, elkötelezettséggel élete végéig folyamatosan képviselt.

Irodalom:

1. Az Országos Magyar Királyi Mintarajzjskola Értesítője 1902-1903. tanévről. Budapest, Franklin-Társulat Nyomdája, 1903.

2. Popp Aurél: Ez is élet volt... Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1977.

3. Mohy Sándor: Műhelynapló. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1981.

4. Erdős Judit, Miclaus Doina: Murei Popp (1879-1960). Gyűjteményes katalógus születésének 120. évfordulója alkalmából. A Szatmár Megyei Múzeum kiadványa, Szatmárnémeti, 1999.

5. https://hu.wikipedia.org/wiki/Papp_Aur%C3%A91

6. https://ro.wikipedia.org/wiki/Aurel_Popp

7. Papp Aurél levelezése Gellert Sándorral (a költő hagyatékában, a fiánál, Gellért Ákosnál található Szatmárnémetiben)

8. Muhi Sándo r. Adalékok egy szatmári személyiségarcképéhez Popp (Papp) Aurél. (Szatmárnémeti, Spamos, 2009. október)

80