Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2015. tél (1. évfolyam, 1. szám)

Szépirodalom

MARKÓ BÉLA Őszi paktum

A sátán teste gyéren szőtt anyag, s átlátni rajta, mint az őszi kerten, fény csillan néha egy hatalmas sejten, fölröppen, visszahull vagy fönt marad,

hogy azt hihetnéd, csak egy-két maroknyi darázs kering a gyűrt levél fölött, míg lassan már ezerfelé pörög az elsárgult pokol, s igába fogni

is úgy lehet csak, hogy fekete-sárga szájukkal sorra végigkóstolod a körtét, itt is, ott is méz csorog,

Markó Béla

1951-ben született Kézdivásárhelyen. Legutóbbi kötete: Passiójáték. Bookart, Csíkszereda, 2015.

ha belekezdenek, de persze ára van ennek, mert régóta azt eszed, amit az ördög jóváhagy neked.

Használt fény

Az ajtórésből használt fény szivárog, s szürkésfehér foltokban ott marad, akár a mész az állványok alatt, mert a napközben felhúzott világot

lebontjuk minden este mi magunk, amikor villanyt oltunk, és leroskad körös-körül a kert, majd persze holnap ismét megépül, s úgyis itt vagyunk,

bár láthatatlan, hiszen elkopott a látás és a hallás, s nem forog se ég, se föld, se ház az éjszakában,

de fejben összerakjuk hajnalig, és megtart még a képzelet, amíg működni kezd nélkülünk is, magában.