Dobrescu, Adela (szerk.): Samcult. Revistă de cultură şi civilizaţie (Satu Mare - Mátészalka, 2010)

Dr. Bodnár Zsuzsana: A hagyomány szigete. Egy szamosszegi lakóház története

amely a pitvarba vezet. Apitvar az előszoba szerepét tölti be, a bejárati ajtó mellett egy keskeny ablaka is van. Téli időszakban a pitvarban elhelyezett ládában tárolják a tűzifát, amellyel a lakószobában elhelyezett cserépkályhában fűtenek. A pitvart a mögötte lévő konyhától egy beépített deszkafal választja el, amelyen befelé nyíló ajtó van. Ezt a szabadkémény megszüntetésekor alakították így ki. A konyhában a gáztűzhely közelében vannak a moslékos edények, és egyéb tároló edények. A bejárattal szemben áll a helyi mester által készített, szépen faragott telázsi, rajta edények, tálak, tányérok és egyéb konyhai használati eszközök. Telázsi a konyhai eszközökkel A telázsit elölről a nyitott polcok eltakarásra telázsifuggöny zárja, de ezen van elhelyezve a konyharuha is, hogy mindig „kéznél” legyen. Szemben, a jobb oldalon áll az asztal, fölötte a „nyomott mintás”, gyári készítésű feliratos falvédővel. Az asztalon már megtalálható a mikrohullámú sütő, mellette pedig jól megfér a fából készült kanáltartó. Az asztal alatt lévő polcon található a bádog mosogatótál, a polc alatt pedig a zománcos lavór. A telázsi és az asztal között található a kisszék (karszék), ami a munka közbeni pihenésre, étkezésre és a tisztálkodásra szolgál. Az oldalfalra akasztották a különböző tepsiket, palacsinta- és tarkedli sütőket. Az asztal mellett megtalálható a hűtőszekrény, rajta edénytartó. Mellette a hátfalra „eldugva”, régi szokás szerint, a használó törülköző van felakasztva. Lakószoba (felsőház) Az állandó lakásul szolgáló helyiség Szamosszegen az esetek nagyobbik részében az udvar felé eső hátsóház volt. Ez a választás tudatos volt. Ennek ablakain keresztül lehetett szemmel tartani az egész udvart, az ólakat, és az udvaron történő mozgásokat. Az általam bemutatott lakóháznál ez éppen fordítva van, a felsőház (az utcafronti szoba) nagyobb méretű, tágasabb, s amikor az egész hattagú család még otthon élt, jobban elfértek ebben a felsőházban, illetve az utcára is jobban kiláttak, nyomon követhették a falu életét. Ebben a helyiségben eredetileg kemence volt, ezt váltotta fel a melegítésre és főzésre egyaránt szolgáló asztali tűzhely, a sparhelt. Alatta mindig volt hely a fáskosámak. A fazekakat és a főzéshez használt egyéb eszközöket a konyhában tárolták, s mindig az éppen szükségeseket hozták csak át. A tűzhely közelében mindig állt egy-két gyalogszék, illetve gyékénnyel bekötött szék is. A szabadkémény lepadlásolásakor és a pitvar mögötti konyha kialakításakor a sparhelt kikerült a lakószobából, a tüzelőberendezés szerepét az akkor berakott cserépkályha vette át, amely az ajtó mellé került. Láthatjuk, hogy a lakás, a ház nem állandó képződmény. Változik belső térelosztása, berendezése, míg elér egy bizonyos fejlődési szintet, ahol megáll, hogy hosszú évtizedekig csak a berendezése és tárgyai változzanak.10 Szatmárban a házbelső a legidősebb generáció emlékezete szerint mindig párhuzamos berendezésű volt.11 A szamosszegi berendezés szerint a szoba két oldalán párhuzamosan elhelyezett ágyak találhatók, az előttük sorakozó székek között áll az asztal, az utcai ablak alatt pedig a karos láda. E berendezési elv mellett a lakástér beosztásának másik hagyománya is érvényesül, azaz a munkahelyül szolgáló szobarész mögött van egy, a használaton kívüliséget hangsúlyozó reprezentatív szoba. A lakásrendnek ezt a kettősségét még nyomatékosabbá teszik a jelzett időben még egymás mellett élő, a házilag és a kisiparosok által készített bútorok.12 A tulajdonképpeni lakóhely, a felsőház, párhuzamos elrendezésű, a parasztcsalád egész életének színteréül szolgált. A két ház (szoba) közötti különbség a lakóterének nagysága, a bútorok száma, minősége, a szoba használata, illetve használaton kívülisége között mutatkozik 10 Bodnár Zsuzsanna: Egy kárpátukrán falu lakáskultúrája. Megjelent: Szabadfalvi József (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XIX. 329-352. Miskolc, 1980, Herman Ottó Múzeum Kiadványa. 336 p. 11 Morvay Judit - Molnár Mária: Tárgygyűjtés Szatmár­ban. Megjelent: Néprajzi Értesítő XLVIII, évf. 255-307. 264 p 12 Flórián Mária: Felső — Tiszavidék. Szentendre, 1986, Szabadtéri néprajzi Múzeumok Tájegységei. 20 p. 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom