Dobrescu, Adela (szerk.): Samcult. Revistă de cultură şi civilizaţie (Satu Mare - Mátészalka, 2010)
Varga Emese: A Szamosszegi falvédőgyűjtemény bemutatása
A szamosszegi falvédó'gyííjtemény bem utatása Varga Emese Szamosszegen végzett kutatásunk során ismertem meg Bacskó Lajosnét vagy ahogyan a faluban mindenki ismeri Péntek Erzsi nénit. O is mint a falu minden lakója egyenes, jellemes, nagyon szorgalmas, kedves és vendégszerető ember. Mindig mosolygó arccal nyitotta meg ajtaját és lelkét, feltárva imádott gyűjteményét. A gyűjtés úgy kezdődött, hogy a helyi Rozmaring nevű hagyományőrző csoport felkérésére, egyik felépésükalkalmával feldíszítette a kulturotthont a családtagoktól maradt vásznakkal. 2002 körül kezdte el a gyűjtést és 2004 augusztus 14.-én a falu múzeumának megnyitása alkalmával, a galériában már 47 darab falvédőt állítottak ki. Az Erzsi néni által a múzeumnak adományozott tárgyak között találunk cserépedényeket, faberenát, kredencet, asztalos gyalut. Gyűjteményének nagy részét viszont textilek alkotják. A vásznak, háziszőttesek között vannak lepedők, abroszok, törölközők, konyharuhák, párnák, de legnagyobb számban - több, mint 100 darab -, a falvédőket emelném ki. A falvédő a lakáskultúra egyik legelső darabja volt. A középkori főúri szobákban jelentek meg. Fa, bőr, nád, gyékény, textília felhasználásával készült. Ahogyan neve is mutatja - fal védő- a falra függesztett vászon vagy deszkalap, mely a fal védelmére, valamint az ágynemű megóvására szolgált. A 19. század második felében ezt a szálánvarott öltéssel hímzett vászonkendő váltotta fel. “A történelem sajátos fricskája az izlésnemesitésenfáradozó múzeumi kutatók részére, hogy feliratokkal ellátott vászonhimzéselődök életrehivói nem kisebb szaktekintélyek voltak, mint a múlt század második felének, a historizmus korának hangadó művészettörténészei. Köztük is az első helyen Jakob Falke, a bécsi Iparművészeti Múzeum megalapítója (...) Ugyanakkor más művészettörténészek is népszerűsítették a Falke által ajánlott himzéseszményeketf...) Julius Lessing, a berlini Ipari Múzeum igazgatója a feliratos “ónémet” vászonhimzéseket a kézimunkázó hölgyek elé, előbb 1877- ben egy női képeslapban, majd két év múltán önálló kötetben is, ahol a minták mellett tekintélyes sorozatát közli a hímzéseken egykor alkalmazott mondásoknak is."' Nagy sikere lett mivel könnyen és olcsón lehetett elkészíteni. A századforduló (XIX - XX. század) körül, a konyhák füsttelenitése után jelent meg a konyhai falvédő. Ez általában gyolcs alapú, előrerajzolt, száröltéssel hímzett volt. Majd az I. világháború körül jelent meg a színes nyomású papír falvédő. A textilfalvédők a XX. század elejére a polgári és paraszti lakáskultúra elengedhetetlen darabjai lettek. Diszitették a konyhát, az ebédlőt de még a hálószobát is. Tematikájuk az adott helyiség szerepéhez idomult és kezdetleges védő szerepénél hamarosan fontosabbá vált díszítő jellege. “ Jakob Falke számára hamarosan világossá váltak az általa támogatott himzöstilusnak a veszélyei is (...), hogy készítőik számára inkább az ábrázolt téma és a mondások elméssége csábitó, mintsem a létrehozandó dekorativ hatás, figyelmeztetve, hogy a munkának az értéke egyedül az utóbbin múlik. Méltán rosszalta Falke azt is, hogy a pusztán körvonalrajzra szorítkozó mintázat túl sovány, erőtlen."1 2 A falvédőket nehéz beilleszteni megszokott fogalmi kategóriába. Egyesek népművészeti alkotásnak, mások giccsnek vélik őket. Nem kulturális értékű műkincsek, de a XIX. század második felétől a XX. század elejének állandó darabjaivá válnak a polgári és paraszti lakáskultúrában és e kor beszédes tárgyi emlékei. A szamosszegi falvédőgyüjtemény bemutatása előtt, el kell mondanom néhány dolgot lelkes gyűjtőnkről. Bár nem volt könnyű élete, mégis szerencsés embernek tartja magát. Szerető családja nem ellenezte, sőt segítette munkájában. Vitték falunapokra, segítették a sátrak díszítésében. Kiállított Nagydoboson, Szamoskéren, Nyirkátán falunapok alkalmával, ahol nagy érdeklődést tanúsítottak a sátorban található tárgyak iránt, ám Erzsi néni véleménye szerint: “ Ha csak két ember nézi meg a sátramat és érdeklődést tanúsít, én már elégedett vagyok és megérte a fáradtságot." Bizony van egy kevésbbé kel 1 eines, sok munkával j áró része is a gyűjtésnek. A textileket raktározni kell, tisztán kell tartani (mosni, foltokat eltávolítani, vasalni). A 1 K. Csilléry Klára, A hímzett konyhai falvédők múltja,In: Feliratos falvédők (szerkesztette Kovács Ákos), a Corvina Kiadó, Budapest, 1987 , pg. 12-14 2 K. Csilléry Klára, A hímzett konyhai falvédők múltjain: Feliratos falvédők (szerkesztette Kovács Ákos), a Corvina Kiadó, Budapest, 1987 , pg. 14 58
