Dobrescu, Adela (szerk.): Samcult. Revistă de cultură şi civilizaţie (Satu Mare - Mátészalka, 2010)
Nagy Mária: Strudli és prentaváj
Strudli és prentaváj Nagy Mária Petreşti-Mezopetri-Petrifeld, vagy ahogyan a környéken lakosainak eredetére utalva ismerik, “Svábpetri” szülötte és lakosa vagyok. Őseimet a XVIII.században a németországi Baden- Wiirtembergből telepítette Nagykároly környékére Károlyi Sándor gróf. A község Nagykárolytól 13 km-re található, a 19-es főút mentén, Szatmár megye délnyugati részén. Lakosai az évszázadok folyamán a környezet hatására elmagyarosodtak, de magatartásukban, szokásaikban és étrendjükben megőrizték hagyományaikat. A minket kevéssé ismerő azt hiheti, hogy mi svábok reggel,délben és este is strudlit, nudlit eszünk. Ez tennészetesen nem igaz, de a sváb szalonna, sonka egész évben ott lóg a “speizban” (éléskamrában). És most kérem tegyenek velem egy rövid kirándulást őseinktől ránkmaradt ételeink világában, most a 24. órában, mielőtt a globalizáció, az uniformizálódás felszippantja, eltünteti azokat. Igazi sváb asztalról ma sem hiányozhat az adalékanyagmentes, hagyományos 4 kilós kerek kenyér, ami nálunk krumpli nélkül készül és “bisilivel” vagy “izikével” (száraz szőlővessző vagy kukoricakóró) kifűtött kemencében sütik. A sütéskor mi gyermekek alig győztük kivárni, hogy elkészüljön a finom langaló.Ez a mai pizzához hasonló és a dagasztásnál megmaradt kenyértésztából készült lepény, kaporral ízesítve és főttkrumplival, kolbász és szalonna darabkákkal meghintve és a teteje tojással megkenve. Télen a karácsony környéke a disznóvágás ideje volt, nálunk a sertést nem perzselték mint más vidékeken, hanem forrázással tisztították meg. A munkában résztvevő férfiaknak reggel “prentavájjal” (pálinkával) kezdődött a nap, délben a megfőzött belsőségeket (szív, máj, tüdő, vese, fejhús) ettük uborkával vagy savanyú piros káposztával, házi kenyérrel és saját készítésű borral öblítettük le azt. Este disznótorra gyűlt össze a rokonság, gulyásleves, hurka, kolbász és sülthús szilvakompóttal volt a menü. Az ekkor készült sonka és különösen a szalonna egész éven át az étrend kihagyhatatlan eleme volt. Hajdanán a családok hetente csak kétszer ettek húst, általabán csütörtökön és vasárnap, a hét többi napján tésztaféle szerepelt az étrendben Közkedvelt tésztás ételek:- a strudli ami lehet túrós, krumplis vagy lekváros, forró olajban kisütve;- a nudli, összetört sült krumplival, prézlivel vagy sváb módra tojást és tejfölt öntenek rá és ropogósra sütik;- unkréc a neve a császármorzsának;- knéfli, azaz sült galuska túróval. A tésztafélékhez a pincében lehűtött aludttejet, ’’dikemilt” ittak. Nem létezhetett vasárnapi ebéd húsleves nélkül. Ennek alapanyaga tyúk, disznó vagy marhahús volt, némi sonkaszelettel illetve sózott nudilival vagy ’’bleclivel” gazdagítva. A főtt húst fokhagymamártással, paradicsom vagy valamilyen gyümölcsből készült mártással tálalták. Más, jellegzetesen sváb ételek a wurstunkata - kolbászmártás, spektunkata - szalonnamártás, smoring knechlivel (pirított hagymás sült krumpli csülökkel). Tájjellegű levesek a snelsupa, brotsupa (kenyérleves), gasaterlesupa (kisajtóleves), olyan sovány, hogy mire az utcaajtóig érsz, már megéhezel ha ezt etted és a strudelesupa (strudli leves). A fentebbiekből minden bizonnyal kitűnik, hogy a hagyományos sváb konyha eléggé ’’takarékos” jellegű, őseink a gyomrukon spóroltak, de ha vendég állt a házhoz, ő mindennek a legjavát kapta, az ő ellátásán nem takarékoskodtak. Végezetül had idézzem Pálfi Istvánt, aki ittjárta kapcsán azt írja Erdély-konyha, kultúra, kalauz című könyvében, hogy aki megtanulja a sváb ételek nevét az felsőfokú német nyelvvizsgát érdemel, aki pedig el is készíti azokat, az a sváb díszpolgári címre érdemes. 52
