Dobrescu, Adela (szerk.): Samcult. Revistă de cultură şi civilizaţie (Satu Mare - Mátészalka, 2010)
Dr. Bodnár Zsuzsanna: A mindennapi kenyér jelentősége Szamosszeg népi kultúrájában
új házba vitt kenyér és só, amely a lakók jólétét kívánta biztosítani vagy azt szimbolizálta. Hasonló szerepe volt a kenyérnek lakodalomkor, pl. az új asszonyt kenyérrel fogadták, kenyér alatt vezették be, „hogy az ifjú párnak a kenyere soha ki ne fogyjon”. A tálaló legények a vőlegény ölébe egy házi kenyeret adtak, és a következőt mondták: „Repedni fog a tenyered, hogy meg keresd a kenyeret." 9 A karácsonyi vacsorán egész kenyeret tettek az asztalra, hogy a következő évben mindig legyen kenyerük. 10 A kenyér halottkultuszban betöltött szerepe Szamosszegen is fontos volt: mint legalapvetőbb táplálék kapott szerepet a halott etetésében és ezzel összefüggésben a szegények etetésében. A temetőbe búzakenyeret, mellé egy darab szalonnát és pálinkát vittek ki a sírásóknak. A kenyér az egyházi szimbol ikában is fontos szerepet kapott - tisztelete részint ezen alapszik. A kenyér különös megbecsülésnek örvendett Szamosszegen, főképpen az időseknél. A kenyér maradékát nem volt szabad eldobni, sőt, ha a földre esett, lehajoltak érte, fölvették, megtisztogatták és megették. De elégetni sem volt szabad a kenyeret, különösképpen a kenyérmorzsát. Ennek vallásos indoklása volt, minthogy a szamosszegiek hite szerint a kenyérmorzsa az angyalok eledele, és ha elégetik, akkor sírnak az angyalok, mert nincs nekik mit enniük. A meg nem becsült kenyér általában bosszút áll az emberen. Ezt, vallásos hiedelmük alapján istenverésének mondták. A következő történet a hiedelem létét igazolja: „Az öreg Csacsi Gedusnéról emlegetik például, hogy fia megszületése után nem akart több gyereket. Persze, ennek ellenére terhes lett. Betegeskedett, terhességét azonban sokáig nem vette észre. Egyszer aztán éppen kenyérvágás közben megmozdult nála a gyerek. Dühében, hogy csak jelentkezik az újabb apróság, földhöz vágta a kezében levő kenyeret, átkozódni kezdett. A gyereke aztán szerencsétlennek született. Az utcán talált lótrágyát összeszedte és megette, de a kenyeret sohasem lehetett megetetni vele életében. A szamosszegiek szerint mindez azért történt így, mert a terhes anya földhöz vágta és átkozta a 9 Farkas József: Jarabi Sándor lakodalmas könyve. Megjelent: Ujváry Zoltán (szerk): Régió és kultúra. Tanulmányok Szatmár Néprajzáról Gunda Béla tiszteletére. Debrecen, 1991, Ethnica alapítvány kiadása. 280 p 10 Vő.: Bodnár Zsuzsanna: Tirpák népi ételek, étkezési szokások. Nyíregyháza, 1999, Agrármarketing Centrum Kiadó. 17 p. kenyeret.” 11 A történet jó példa arra, hogy a búzakenyér nemcsak a szamosszegiek hite szerint, hanem a valóságban is bosszút tud állni azon, aki nem ismeri, és rosszul kezeli. A szegényeknek azonban tavasz közepére, végére el szokott fogyni a kenyérnek valója, és ezért, hogy a nehéz aratási munkán kenyér nélkül ne legyen, már az első learatott kévéket kénytelen volt étkezésre sürgősen fölhasználni. Hogy ez mennyire igaz, igazolja a következő őszinte hangú és Szamosszegen jól ismert rigmus is: „Karácsomba kalácsot, Húsvétba kenyeret, Pünközsbe jahogy lehet.” A mai legidősebb nemzedék, mint gyerekkoruk óvodás versét tartja számon a következőt: „Jóu ja buzakenyér, de vajjá többet ér. Jobban csúszik vajjá, nem jár annyi bajjá. Megegyem? Ne egyem? Van eszem! Én bizony megeszem!” A kenyér jelentőségének tréfás kiemelésére példa ez a kis kötekedő hangvételű szamosszegi rigmus: „Egyé fijam kenyeret, Attú jöm meg az eszed!” Szűkölködésekben és nélkülözésekben eltelt élete alkonyán a szamosszegi öreg is így nyilatkozik: „Megettem a kenyerem jovát, mék se tudom, mi ja bóuldokság.” A kenyérhez és a kenyérsütéshez számos hiedelem és szokás kapcsolódott Szamosszegen is:- Búzavetéskor nem szabad kenyeret pirítani, mert üszkös lesz a vetés.- Mikor a kenyeret akarják megvágni, előbb a gazda vagy gazdasszony a késsel keresztet rajzol a kenyér aljára, noha a falu lakossága szinte tiszta református vallású.- Ha az állapotos asszony sütéskor két lepént csinál, akkor ikergyermeke lesz.- A kelést és gyulladásos sebeket megrágott és erősen megsózott kenyérrel szívatják.- A régi falusi pásztorok (kondások, s csordások) bérében mindig benne volt a kenyér is. A század eleji szamosszegi gyakorlat szerint, minden állat után fél kenyér járt a pásztornak. 11 Balogh László: i. m. 74 p. 47
