Dobrescu, Adela (szerk.): Samcult. Revistă de cultură şi civilizaţie (Satu Mare - Mátészalka, 2010)
Monica-Ioana Dumitru: Cuvânt introductiv
János két idevaló jobbágyáról hallunk: 2 iobnes, Stephanum de Bacna et Petrum de eadem (SzabSzatm. 115). MAKSÁlnál Bachna mint a Panyolaiak közelebbről nem ismert birtoka szerepel, amely valószínűleg Panyola-Kér- Semjén szomszédságában feküdt (111). Neve talán szláv eredetű, és a bahno ’mocsár’ szóból származhat. Eredetileg határrésznév volt, és átvitellel alkalmazták az ott létesített településre. STANISLAV szerint a szóban levő -h azt bizonyítja, hogy ezen a helyen a XIII. században még szlovákok éltek; bahno köznév és Bahna, Bahno tulajdonnév azonban az ukránban is van (SzabSzatm. i. h.). - Újabban BALOGH LÁSZLÓ foglalkozott a kérdéssel. A korábbi kutatókkal ellentétben a nevet Básznának olvassa, és a falu helyét a ma is meglévő Bászna nevű dűlő területére teszi. [Olvasatát azonban erős kritikával kell kezelni, mert a eh nem jelölt sz-t!] Ez a határrész a Szamos szabályozása előtt Panyolához tartozott (vö. KÁLNÁSI 305). BALOGH a nevet nem a Bahnoból magyarázza, hanem az ugyancsak szláv (de keleti szláv) bastba - basnba ’torony, bástya’ szóból és úgy tartja, hogy az a vár lehetett a település névadója, amelyet IV. László király engedélyével a Balogsemjén nembeli Ubul fia Mihály építtetett. A SzabSzatm. (113) és más források a várat Szamoskér határába teszik. - A Bászna nevű dűlő a szamosszegi határnak Panyolával szomszédos északkeleti részén van, a belterület közelében. BALOGH szerint a község határában lehetett Tenyhe falu is. MAKSAI egy 1357-ben kelt oklevél alapján Szamosszegről Tehenye nevet közöl, de BALOGH következtetésével ellentétben ezt nem mint elpusztult települést említi, hanem csupán mint szláv eredetű földrajzi nevet (210). Másutt valóban szól egy Ténye (Tenyhe, Thenge) nevű pusztáról: „Eltűnt Károlyi-puszta, melyről csak a XIV-XV. századból maradt adatunk” (MAKSAI 219). - KNIEZSA szerint a Tenyhe név szláv eredetű, és a Techyna személynévből ered (Mnépny. 4:22). BALOGH más szláv nevek (1357: Glyzka, MAKSAI 210; a mai olcsvai Gilicka) elemzéséből azt a megállapítást vonja le, hogy a falu a XIII. század végétől a XIV. század közepéig állhatott fenn. Lakói keleti szlávok (valószínűleg ruszinok) lehettek, akik a falu pusztulása után esetleg Olcsvára települtek át (3-9). A Tenyhe nevű dűlő a szamosszegi határ északkeleti szélén fekszik, egy része pedig a Szamos szabályozásával a folyó jobb oldalára került, Olcsvaapáti határába. Szamosszegről eddig SZIRMAY (II, 363), a BOROVSZKY-monográfia (152), MAKSAI (210), a helységnévtárak, a Szamosháti szótár, a SzabSzatm. (115) és a MFSz. közöltek földrajzi neveket.
