Dobrescu, Adela (szerk.): Samcult. Revistă de cultură şi civilizaţie (Satu Mare - Mátészalka, 2010)
Monica-Ioana Dumitru: Cuvânt introductiv
káposztatermő hely volt: Egye meg Ecsed, szokta mondani, aki nem kedveli a káposztát. 3. Az ecsedieket hajdan azzal csúfolták, hogy a csíkra „csíkhalra’ csengőt kötöttek, hogy könnyebben meg lehessen fogni. Meg azzal is, hogy a bocskort lőtték meg vadruca helyett az Ecsedi-láp vizén. - Az utóbbi falucsúfolókat a SzamSz. közli, ma már nem élnek. Nagyecsed Újra Város A település elhanyagoltnak, mellőzöttnek érezte magát a történelem során. A hátrányos helyzetből a kivezető utat a várossá válásban vélték felfedezni. Az a tény, hogy a lakosság létszáma magas volt, még közelebb hozta a várossá fejlesztés gondolatát. Bár tisztán látták az ecsedi lakosok, hogy sok minden hiányzik ahhoz, hogy a község várossá lehessen, de azt is látták, hogy számos, Ecsednél kevesebb lakossal bíró település megkapta ezt a címet. 1990-ben a demokratikusan választott önkormányzat a település fejlesztését, megtartó erejének fokozását tűzte ki céljául. Ennek érdekében jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtott végre, gáz-, telefonhálózat kiépítése történik meg. Fejlesztésre kerül az intézmények színvonala, az úthálózat. Több intézménye további 7-10 település lakosságának végez igazgatási feladatokat, szervez kereskedelmi ellátást, és nyújt szolgáltatásokat, amelyekkel megalapozta és felerősítette egy magasabb szintű közigazgatási szerepkör elnyerésének reményét. Elérkezett az idő arra, hogy a többéves mezővárosi múltat magáénak tudó település hagyományai és értékei iránti tiszteletből, a magyar városok sorába emelkedjen. Nagyecsed önkormányzata 1994-ben adta be elsőként a várossá nyilvánítást kérő pályázatát. Az előírt követelményeket ekkorra a település teljesíteni tudta, mégsem ítélték meg az áhított címet számára. Az önkormányzat ismételten pályázatot nyújtott be és szinte váratlanul érte a jó hír, hogy Nagyecsed 1997. július 1-én, több száz év után újra város lett. Alapvető infrastruktúrák közül teljeskörüen megoldott a gázellátás, az ivóvízellátás, és a távközlési ellátottság. Megoldott a szervezett szemétszállítás és kezelés. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megvalósuló hulladéklerakó fejlesztési program keretében Nyíregyháza és Kisvárda mellett Nagyecseden épül egy korszerű, a környezetvédelmi normáknak mindenben megfelelő térségi hulladéklerakó. A város részese egy regionális ivóvízminőségjavító programnak, melynek eredményeként az ivóvíz minősége mindenben megfelel majd a legszigorúbb EU-s előírásoknak. Persze a városi cím rengeteg feladatot, munkát von maga után. A települést folyamatosan fejleszteni kell ahhoz, hogy méltó legyen az elismeréshez. Nagyecsed 4 környező településsel együtt -hosszú évek próbálkozása után- eredményesen pályázott szennyvízberuházásra, így várhatóan 2011-ig ez az infrastruktúra is elérhető lesz az itt élők számára. A városnak egyre többet kell foglalkozni a városias kép kialakításával. Ennek jegyében sikeresen szerepelt a város egy városközpont-rehabilitációs pályázaton, melynek eredményeként megújul a város központi része, és új városháza is épül. Fontos a város működése szempontjából az intézményhálózat további fejlesztése, bővítése. 14
