Gindele, Robert: Die Entwicklung der kaiserzeitlichen Siedlungen im Barbaricum im nordwestlichen Gebiet Rumäniens (Satu Mare, 2010)
Kivonat
kutatás mai stádiumában nem tudjuk időrendi mutatóként felhasználni. Nagy valószínűséggel a kutatások számának a növekedésével ezeknek a tárgytípusoknak, fontos szerepe lesz majd a település fejlődés fázisainak a keltezésénél. A településekről származó finom, korongon készült téglavörös vagy vöröses kerámiának egy részét római importnak tartották. Véleményünk szerint ez a probléma külön tanulmányt érdemel. Kétségtelen, hogy egyes edények származhattak római importból, de sok téglaszínű, vagy vörösre festett edény van ami szerintünk helyi termelés eredménye. Mivel a limes szomszédságában eddig hiányoznak a markomann háborúk előtti időszakra keltezhető kerámiagyártó műhelyek, nem nyilatkozhatunk arról, hogy Zilahon a Mihai Vitezu sugárúti vagy a Szilgyperecsen Gout utcai téglavörös kerámiát Dáciában vagy a Barbaricumban gyárthatták. A települések mérete és típusa Románia északnyugati vidékén és Magyarország és Ukrajna szomszédos területein mindeddig egyetlen települést sem tártak fel teljes terjedelmében ásatással. Az egyetlen terület ahol több mint 10.000m2 feltártak az a Csengerisma-Pete település. A ma létező információk alapján három fő településtípust különböztethetünk meg. 1. Izolált gazdaságokat találtak Csanáloson a Vámhivatal és Tasnádon a Melegházak területén. Ezeken a helyszíneken nagy kiterjedésű területeken végeztek kutatásokat, ezáltal elképzelhető, hogy a feltárt komlexumok összeálló lakóegységeket képeztek. Canáloson a Vámhivatalnál ezt az entitást egyetlen lakás alkotja valamint egy égetett falú, négyszögletes gödör, Tasnádon a Melegházaknál két lakás és néhány égetett falú, négyszögletes gödör. Nagy valószínűséggel ugyanilyen település volt Felsőszoporon a Dealul Şoricelului lelőhelyen is, ahol kb. 4 hektárnyi területen végeztek kutatóásatásokat, ám mindössze egyetlen égetett falú gödöt találtak. A feltárt régészeti leletek alapján megállapíthatjuk, hogy ezek a lakóegységek úgy 0,1-0,2 hektárnyi területet foglalnak el és csak egy fejlődési fázisuk van. 2. Melléktelepülések (agrár?), olyanok ahol semmiféle kézműipari tevékenységet sem sikerült azonosítani. E települések meghatározása nem lehet minden kétséget kizáró, mert későbbi ásatások felszínre hozhatnak olyan részleteket, melyek megváltoztathatják a kezdeti besorolást. Mégis léteznek kézműves terméknyomok (vassalak, bronzöntésből származó csapok, selejtes kerámiaedény töredékek, csontok a feldolgozás nyomaival) amelyek rámutathatnak egy-egy település karakterére. Kétségtelen, hogy ez az arculat megváltozhat egyik fejlődési fázistól a másikra. Az általunk tanulmányozott térség településeinek a többsége beleilleszkedik ebbe a kategóriába. A kutatások mai állása szerint az agrártelepülés kategóriájába tartozhatott a Lázári-Lubi tagban feltárt település, amelyik mindössze néhány kilométerre van a kézműves településként számontartott Cengersima-Petén feltárttól. Méreteiket nehéz megbecsülni, mivel a Lázári-Lubi tagban kevesebb mint egy fél hektárnyi területen volt ásatás az viszont biztos, hogy a település nagyobb területet foglalt el. Nagyon valószínű, hogy az agrárjellegű településeken beszélhetünk akár két hektárnyi lakóterületről is. 3. A kéziipari településeket két alcsoportba oszthatjuk. Egyes településeken mindössze egy műhely működött fejlődésének egy adott fázisában. Valószínűleg a termékeket a településen belül értékesítették vagy a szűkebb régióban. Kétségtelen, hogy ez a felosztás a kutatások mai állását tükrözi, feltételezéseinket megcáfolhatják a teljes település feltárásának az eredményei. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a kerámiaégető műhellyel rendelkező Alsóboldád -La Spini, Egrespatak - Sub Pădure településeket, a fémműves tevékenységet folytató izvoare (Bader 1974-75, nr. 2, 270- 72, fig. 1. 5 ), Csengersima- Petea (Gindele- Istvánovits 2009, 133-C382A-B, 153-C593,217- C1288, 231-0515,239-0706, 241-0727,), Culciu Mic- La gropile de siloz (Bader 1974-75, nr. 2, 270- 72, fig. 1. 3, ), Lazuri- Lubi tag (Stanciu 1995,208, Pl. XXV, 10), Medieşu Aurit- Şuculeu (Bader 1974-75, nr. 4, 270- 72, fig.l. 1,4), Zalău- Bd. Mihai Viteazu 104-106 (Matei- Stanciu 2000, 94) 190
