Diaconescu, Marius (szerk.): Nobilimea romanească din Transilvania (Satu Mare, 1997)
Engel Pál: Hunyadi pályakezdése
3. Evrenos-oglu Ali bej. A teljesség kedvéért megemlítendő Chalkokondylas másik híradása is: "Beszélik, hogy [Hunyadi], mielőtt a triballoszok fejedelméhez jött, Aliész Vrenezésznek volt a szolgája, aki lovásszá tette meg. Nem tudom elképzelni, hogy ez igaz legyen, noha csakugyan tudott törökül"^. A szóban forgó személy a korabeli oszmán birodalom nevezetes figurája volt^. Úgy gondolom azonban, aligha van itt szó egyébről, mint a mindenkor divatos mendemondák egyikéről. 4. A Cillei-család. Hasonlónak látszik a 15. századi, különben elég megbízható Cillei-krónika értesülése is, amely szerint "valaha ő [Hunyadi] is a Cilleiek szolgája volt, és mint mondják, mindössze három lóval szolgált az udvarukban"^. Elvben nem lenne elképzelhetetlen, hogy Hunyadi egy rövid időre megfordult az 1435-ben meghalt Ciliéi Hermann bán kíséretében. Nincs azonban semmi olyan mozzanat a pályafutásában, amely támogatná ezt a feltevést, szembetűnő viszont a pletyka célja: Hunyadi igen szerény származásának szembeállítása a Ciliéi grófok fényes múltjával. A hír bizonytalan volta különben a krónikaszerző fogalmazásából is kitűnik, ezért nem érdemes hitelt adnunk neki. 5. Ozorai Pipo. Jacopo di Poggio Bracciolini Pipóról írott 15. századi életrajzában így magasztalja hősének törökellenes harcait: "Nem is volt senki, akinek merészsége lett volna, hogy visszavesse azokat, akik betörtek és portyáztak, kivéve János vajdát, akit Spano egészen fiatal korától nevelt, és sok háborújában a felügyelete alá vett" Ozorai Pipo, mint ismeretes, 1404-től 1426 végén bekövetkezett haláláig Temesvár és a déli végek kormányzója volt. Mi sem lehetett természetesebb egy délvidéki nemesifjú számára, mint hogy katonai karrierjét az ő oldalán kezdje. Nincs tehát okunk rá, hogy az adatot kétségbe vonjuk, noha más oldalról nem tudjuk megtámogatni. Annál is kevésbé van erre okunk, * * 12 Laonicus Chalcocandylas /. m. 34. * ^ Életrajzát ld. Mélikoff, I.: Ewrenos OghuUari. In: The Encyclopaedia of hlam. New ed. 2. vol. Leiden—London, 1965. 721. ^ "er was auch etwan der von Cilii diener, und lag ihn nur mil dreyen pferdlen zu hoff, als man gesagt half'. Krones, Franz: Die Herren von Saneck und ihre Chronik als Grafen von Cilii. Graz, 1883. 102. ' ^ Ozorai pipo emlékezete. Szerk. Vadas Ferenc. Szekszárd, 1987. 21. (Vígh István fordítása). Vö. Banfi, Florio: Filippo Scolari és Hunyadi János. Hadtörténelmi Közlemények 31 (1930) 125-133. 95
