Diaconescu, Marius (szerk.): Nobilimea romanească din Transilvania (Satu Mare, 1997)
Pandula Attila: A Katonai Mária Terézia Rend és a magyar királyi Szent István Rend román tulajdonosai
\ A Katonai Mária Terézia Rend Statútuma így ír erről : “Amint valaki Nagy vagy Kiskeresztesnek kineveztetik, Nemességet is nyer, ha még azzal nem bírna szinte azonképen különös parancs által mégis hagyta szívből szeretett Hitvesünk minden örökös Tartományi Hatóságainak, hogy az illyes Nemesség mindenektől elismertessék, és a Rend minden Hlyes tagjainak a Nemesi tisztelet megadattassék “Az ollyas Nagy vagy Kiskereszteseknek, kik már nemesi szabadsággal élnek adattassék meg a folyamodások következésében a Bárói Rang, sőt az erről szóló oklevelek vagyis Diplomák is minden taksza fizetés nélkül adassanak ki ”* 4. A Szent István Rend Statútuma így szól erről a kérdésről: “Azon esetben, ha valaki, ki még valóságos Titkos Tanácsosi Ranggal nem bír, különös érdemei tekintetéből a Rend Nagykeresztjével jutalmaztatna meg, rendeljük, hog\’ akkor őt valóságos belső titkos Tanácsosi Ranggal, a Kiskeresztesek végre a körülményekhez képest, mellyeknek megbirálását, Mi magunknak fentartjuk, a Grófi, folyamodások következésében pedig a Bárói ranggal minden taksza fizetés nélkül megtiszteltethessenek '’5. A rendjeladományozás (a Lipót Rend - és a Vaskorona Rend esetében is) így a nemesség követett megszerzését jelentette. Ez részben “ipso facto" részben pedig az uralkodóhoz intézett kérvény formájában történt meg. Ez megtörténhetett az illetékes hivatalokon keresztül, katonai személyek esetében pedig az előírásos szolgálati úton. A rangemelések - tekintettel a Birodalom két részére - osztrák és magyar vonatkozásban egyaránt történhettek. Az 1819 julius 8-i legfelsőbb kabinetirat szerint a Katonai Mária Terézia Rend esetében, minden kinevezett lovag, örökös nemesként kerül bejegyzésre. 1820. október 26-i udvari kancelláriai dekrétum alapján a Katonai Mária Teréziái Rend tagjaival kapcsolatos rangemeléseket külön nyilvántartó kötetbe vezették be. tetheihe Personen, dann jur k. k. Militärs. Eeamte und Geistliche in Adels - und Ordens- Angelegenheiten, Pest, 1856, 1-2 pp (továbbiakban: Hahni.m.). 4 V. ö. Pl. Kassics Ignácz, Érdem koszorúk, Bécs, 1840, 95. P., (továbbiakban: Kassics/'.m.). 5 U.o. 151-p. 246
