Diaconescu, Marius (szerk.): Nobilimea romanească din Transilvania (Satu Mare, 1997)
Livia Ardelean: Procesul de investigare nobiliară a familiei Vlad de Apşa din Maramureş de la sfârşitul secolului XVIII
a máramarosiak ezrei külömböző alkalmakkor kaptak a magyar királyoktól és erdélyi fejedelemektől a megfelelő írásos bizonyítékok értelmében, mindinkább megrövidítse és ezt a társadalmi réteget az adókötelesek közé sorolja. A máramarosi kisnemesek, román származásúak, ellenszegültek ezeknek a törekvéseknek, számos pert indítva, a XVIII, század második felétől (1752) megkezdve, e kérdés tisztázására és az ö hivatalos besorolásuk érdekében a nemesek közé, amihez meg is volt a megfelelő okiatuk a törvényes magyar királyoktól. Az apsai Vlád család adomány levelét 1406 december 7-én kapta Zsigmond királytól, Jánosnak Vlád fiának a kérésére, Vannea Vanchonis fia és Vancea a Slav fia kérte a régi adománylevél pótlását, ugyanis azt a család elveszítette a moldovaiak betörésekor. A nemességet bizonyító per 1799 január 14.-én kezdődött és 1802 március 9-én fejeződött be. A per folyamán a család egy egész sor írásos dokumentumot vonultatott fel: Zsigmond király adománylevelét, a leleszi convent által adományozott birtoklevelet, (1407 május 25), tanúságleveleket, egyezségi okiratokat a föld elosztására vonatkozóan, kivonatokat a különböző máramarosi nemesi összeírásokból, és egyébb mellék kutatásokat. Ugyanakkor tanúként meghallgattak egy egész sor nemest, főleg a különböző családtagok birtokszomszédait. A vallomásaikból kiderült, a család elszegényedett, Közép-, Alsó- és Felső Apsán valamint a jelenleg Ukrajna területén található Fehéregyházán birtokoltak kis területeket, de valóban egyike az adományozott nemességhez jutott családoknak és a legkissebb fiú maradt a Vladeskának vagy Vladinának nevezett ősi kúriában. A XVIII század végén a család tagjai igen jelentős tisztségeket töltöttek be a vármegyénél, de csak néhány családtag volt közülük írástudó: egy bizonyos Vlád Péter nevű helytartó Alsó Apsáról, egy Vlád Tódor nevű adószedő szintén onnan, egy Vlad Alexa nevű vármegyei esküdt, egy Vlad Tódor nevű ortodox pap Alsó-Apsáról, egy Vlád Mihály nevű plébános. A perrel párhuzamosan más mellékági kutatásokat is végeztek a család rokonságánál: az Opris, Marina, Mihály, Simon, Ivanciuc, Hozen stb. családban. A per a család nemességének elismerésével zárult, fel-mentve őket az udvari költségek kifizetése alól is, tekintettel szegénységükre. Nobiliaiy inquiry trial of Vlad de Apşa family from Maramuresh at the end of XVIIIth century (summary) This study tries to show one of the problems that Maramuresh was confronted with, especially during the XVIIIth century - the first half of the XIXth century, that connected to the more and more obvious 243
