Marta, Livius et al.: The Late Bronze Age Settlement of Nyíregyháza-Oros „Úr Csere” (Satu Mare, 2010)

Nyíregyháza-Oros későbronzkori települései (Kivonat)

alátámaszthatja feltevésünket, hogy ez a terület közlekedési útvonalként szolgálhatott.

Régészeti komplexumok. A tanulmányozott komplexumok közül 186 késő bronzkori. Látszólag nagy számú objektumról van szó, ennek ellenére nem adnak teljes rálátást a település egészére, mivel a kutatások csak a terület keleti oldalát érintették. A védvonal mellett megjelennek még különböző funkciójú gödrök is, valamint lakóházkomplexumok is. Ez utóbbi kategóriába csak kevés lelet sorolható. A 281. objektum ilyen jellegű. Alaprajza téglalapszerű, 430 x 300 cm (18-19 kép). A ház valószínűleg nyeregtetős volt, amit a rövid oldalak közepén, és a hosszú oldal közepe táján elhelyezett lyukakba valamint a közepén talált mélyedésbe helyezett cölöpök tarthattak fenn. Másik két komplexum, amelyeket a 33. lelőhelyen találtak és amit eredetileg gödörnek véltek, ugyanebbe a ktegóriába sorolhatóak. A 7-es, kör alaprajzú objektum lépcsőzetesen halad legmélyebb pontjáig a foltjától számítva 0,7 m-ig. Legnagyobb átmérője 2 m, közepén pedig egy cölöplyuk található. A másik egy ovális komplexum, méretei 2 x 2,3 m, fala ferde, alja pedig egyenes, szűkebb mint a szája. Mélysége, a foltjától számítva 0,45 m.

Legnagyobb számban gödrök kerültek feltárásra. A feltáráskor megállapított formájuk alapján a gödröket még három kategóriába sorolhatjuk: 1. csonkakúp alakúak, 2. zsákformájúak vagy szabálytalan alakúak, 3. henger alakúak. A csonkakúp alakú gödrök vannak túlsúlyban. Szinte mindegyik nagyméretű, legkevesebb 1,20 m átmérővel és 0,30 és 1,20 m mélységgel. Többségük szerény leletanyaggal rendelkezett, amit kerámia töredék, csontok, patics darabkák, kövek alkottak, de volt közöttük teljesen üres is. A zsákformájú vagy a szabálytalan alakúak szintén nagy számban vannak. Általában szűk szájúak az aljuk viszont szélesebb. Méreteik és leletanyaguk nem sokban különbözik az első kategória gödreitől. A henger alakú gödrök már kisebb számban voltak jelen, összesen 24-et sikerült azonosítani. Feltételezett hasznosításuk alapján két kategóriába sorolhatóak: a) Tároló gödrök/hulladék gödrök és b) Áldozati depókat rejtő gödrök. A legtöbb orosi gödör úgy tűnik tárológödörként szolgált, majd később miután tönkrement hulladéktárolásra használták.

Áldozati depókat rejtő gödrök. A gödrök leletanyagának alapján körülbelül 10 objektum tartozik ehhez a csoporthoz. Az ilyen célokat szolgáló gödrök némelyikéből egész edények is előkerültek (kannák, bögrék, nagyméretű edények), őrlőkövek, agancsok és állati csontok is.

Szintén ebből a kategóriából származnak a lelet nélküli gödrök is, amelyeket az áldozati tárgyakat rejtő komplexumok közvetlen közelében találtunk, ezek csoportjai látszólag kaotikus formában voltak elrendezve. Összekapcsolásuk egyáltalán nem véletlen. Régészeti szempontból ezeknek a lelet nélküli gödröknek a hasznát nagyon nehéz megmagyarázni. Léteznek azonban olyan antik források, melyek mágikus rítusokról beszélnek. Ezek során gödröket ástak, és ott folyadékokkal mutattak be italáldo-194