Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Buzás Gergely - Eszes Bernadett: XI. századi görög monostor Visegrádon
57 XI. századi görög monostor Visegrádon altalaj arra utalt, hogy a XI. századi fal sem egyenesen, sem félkörívesen nem folytatódhatott kelet felé, ezért csak egy egyenes szentélyzáródással számolhatunk, amely a gótikus diadalív-alapozás vonalába esett. A templom hajóit elválasztó támaszok közül csak az északnyugatinak sikerült megfognunk az alapozási árkát, a gótikus templomfal és egy újkori pincefal ennek nagyobbik részét is elvitte. A többi támasz alapozását újkori beásások, pincék és alapfalak pusztították el, vagy tették kutathatatlanná. A templom falait belül freskók díszíthették. A XIX. század végi feltárás során még hét darab festett kváderkövet találtak az egyiken egy figura részletével.43 Mi a templomtól délre, a XII. századi faszerkezetű nyugati kolostorszámy helyén, a XIII. század eleji átépítéskor keletkezett törmelékes rétegben nagy számban találtunk apró festett vakolatdarabokat, amelyek minden bizonnyal a templomból származhattak. A templom szerkezetéről fontos információkat szolgáltatnak a hozzá köthető XI. századi kőfaragványok. Már Czobor Béla ásatásaiból előkerült egy kisméretű oszlopfő töredéke a kolostor területéről.44 Egy ezzel azonos típusú fejezet-töredéket mi is találtunk a templom belsejében, sírokkal bolygatott rétegben. E fejezetek pontosan egyeznek a visegrádi esperesi templomban feltárt kisméretű, nyolcszögletű oszlopok fejezeteivel.45 Szintén a monostorból származik egy töredékes vállkő, amely 1933-ban került a múzeumba a villából.46 A vállkő anyaga, mérete és formája egyezik azokkal a vállkövekkel, amelyek az esperesi templomból ismertek, csak a díszítés tér el: ezen stilizált szőlőinda, illetve palmetták láthatóak. A másik három, a Latinovics villából származó nagyméretű, ép vállkő47 1949-ben került be a visegrádi múzeumba. Nemrég egy erősen sérült negyedik darab is felbukkant: az 1990-es években került be a szentendrei múzeum gyűjteményébe.48 A nagy vállkövek indák végére helyezett félpalmettákból komponált díszítése eltér az összes többi visegrádi vállkőétől, de a teljes magyarországi anyagban is meglehetősen külön áll. Több jellemzőjük ugyanakkor szoros kapcsolatot mutat a többi XI. századi visegrádi faragvánnyal. Egyrészt az összes faragványnak azonos az édesvízi keménymészkő anyaga. Az ismert lelőkörülményü kisebb vállkövek trapéz formájú, volutás, szimmetrikus típusa is azonos a nagyobb vállkövekével, csak a nagyobbak vastagabb falba vágott 43 Dercsényi 1951, 14. 44 Egy oszlopfötöredék szerepel Sztehlo Ottó felmérési rajzán, amely a kolostor Czobor Béla által feltárt kőfaragványait ábrázolja. 45 Pannónia Regia, 76-77., kát. 1-17. (Tóth Sándor). 46 Árpád-kori kőfaragványok, 97-99., kát. 24 (Tóth Melinda); Pannónia Regia, 74-75. kát. 1-13. (Tóth Sándor). 47 Árpád-kori kőfaragványok, 97-99., kát. 23 (Tóth Melinda); Pannónia Regia, 72-74., kát. I- 12a. (Tóth Sándor). 48 Pannónia Regia, 12-1 A., kát. I-12b. (Tóth Sándor). Ez a darab talán egyik annak a két vállkőnek, amelyek 1948-ban még a villa kertjében voltak (ld. 37. jegyzet), de 1949-ben már nem kerültek be a múzeumba a három másikkal együtt.
