Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Serii de monumente / Emlékcsoportok / Monument-groups - Sófalvi András: A Sóvidék románkori egyházi építészetéről
SÓFAL VI András 42 Firtos várában több régészeti ásatást végeztek, területén álló templomát Ferenczi István és Ferenczi Géza kutatta 1978-ban.21 Leírásuk alapján a templom 9,45x5 m belterületü hajóból és nyújtott félköríves szentélyből állt, a hajófal vastagsága átlagosan 0,9 m, míg a szentély fala ennél jóval keskenyebb (6. ábra). Alapanyagként helyszínről származó kőtömböket használtak fel, melyeket kemény mészhabarccsal kötöttek egybe. A templom tájolása - méréseim szerint - északtól kelet felé kb. 50-55°-kal tér el. A firtosi „várkápolnát” a Ferenczi testvérek két rovásírásos (?) kőtömb, valamint közvetett adatok alapján - a hagyományos XIII. századi datálással szemben - visszakeltezték a XII. századra. Firtos vára építésének XI-XII. századi keltezését a területéről ásatás során előkerült, illetve az itt gyűjthető leletanyag nem támasztja alá. Firtos hegyének környezetéből pedig egyetlen XI-XII. századi települést vagy más régészeti objektumot nem ismerünk. Firtos várát, véleményem szerint, a hegyet övező székely falvak lakossága építette a XV. század első felében.22 A területén álló félköríves szentélyzáródású templom építése pedig, a környék településtörténetének ismeretében, nem keltezhető a XIII. századnál korábbra. Feltehető, hogy a középkor végén a várat és a kápolnát egy időben használta a környék településeinek itt meghúzódó lakossága. 3. Parajd/Szováta - Kápolna-mezei kápolna. A Kápolna-mezőről, mint hatámévről már 1623-ból van adatunk.23 Egy XVH század második felében keletkezett forráshely emlékezik meg először a kápolnáról: „Szovátai határ részben Vagyon egy kápolna építve neve most az mezőnek Kápolna mező”24. Az 1852-es határjáráskor a kápolna maradványai még megvoltak25; a helyszínen megfordult Orbán Balázs le is írja a kápolnát: „...20 lépés hosszú, 12 lépés széles köridomú épület...”26. A hagyományok úgy tudják, hogy itt Szent László idejében falu állt, amelynek lelki gondozására a király szerzeteseket telepíttetett.27 2000 tavaszán a két Juhod összefolyása fölött, ettől keletre kb. 1 km-re, az úttól mintegy 150 m-re északra sikerült azonosítanom az egykori kápolna helyét. A lelőhely, amely ma Parajd területéhez tartozik, egy 15x20 m 21 Ásatásai megfigyeléseik, a kápolna alaprajza és a várral kapcsolatban kialakított koncepciójuk összefoglalására Id. Ferenczi 1994, 14-31. 22 Sófalvi 1997, 6-7. Firtos várának kései, XV. századi építése mellett tört lándzsát Adrian Rusu is. Vö. Rusu 1999, 68. Ld. még Rusu 2004, 113. 23 Ld. Fekete el al. 1998, 52. 24 Vö. Józsa 1999, 7. 25 Füiöp 1959, 3. 26 Orbán B, I, 139. 27 Fülöp 1959, i.h.
