Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Serii de monumente / Emlékcsoportok / Monument-groups - Sófalvi András: A Sóvidék románkori egyházi építészetéről
41 A Sóvidék román kori egyházi építészetéről Egyelőre nincs adatunk arra, hogy Atyhában is állt volna már ekkoriban templom, bár a terepbejárások legújabb adatai (késő Árpád-kori leletek) nem zárják ki, hogy a településnek már ekkoriban volt plébániajogokkal nem rendelkező egyháza (kápolnája). Árpád-kori kápolnák a Sóvidéken A Sóvidéken végzett terepi kutatásaim során eddig kilenc olyan kápolna kutatásával foglalkoztam, melyek a középkorban vagy a kora újkor folyamán épültek.18 Az írott források adatai, a régészeti megfigyelések és a művészettörténeti elemzések alapján három kápolna már a késő Árpád-korban, a XIII. század folyamán fennállhatott. 1. Firtos - Péter-hegyesi kápolna. A Firtos legdélibb, 1062 m magas csúcsán „félkör apsisu imola alapfalai látszanak; a hagyományok szerént itt szintén Szt.-Pétemek szentelt s népes búcsúkkal látogatott kápolna állott...”19 - írja Orbán Balázs. A kápolnából ma már csak a hajó maradványai láthatók, és a diadalív-indítás alapjait is kivehetjük (5. ábra). A hajó tájolása északtól kelet felé kb. 70°-kal tér el. A hasított andezittömbökből álló, falat alkotó falsík hossza belső felülete mentén 4,5 m, szélessége 2,25 m, legnagyobb magassága mintegy 50 cm. A falak vastagsága nehezen állapítható meg, mivel külső köpenyüket teljes magasságban föld borítja. A beomlott tömbök helyén meszes vagy más elszíneződés nem látható, tehát úgy tűnik, hogy kötőanyagot nem használtak. Az épületmaradvány környékén keltező értékű régészeti leletanyagot nem találtam. A kápolna építésében datáló értékkel bíró félköríves apszist Orbán Balázs még láthatta. Ő ez alapján a kápolnát román korinak feltételezte. Keltezését a kutatás azóta nem módosította, nem módosíthatta, alaposabb kutatások hiányában.20 Mindaddig, amíg nem történik egy minden részletre kiterjedő régészeti feltárás, a hagyományos művészettörténeti datálás alapján célszerűnek tűnik elfogadni, hogy Péter-hegyesén egy román kori kápolna állt. Meg kell viszont jegyezni, hogy nem kizárt annak lehetősége, hogy a kápolnát a XVIII, század elején itt tevékenykedő jezsuiták és/vagy ferencesek építették. 2. Firtos - „ várkápolna. ” Az ismeretlen védőszentű kápolna a firtosi Vártetőt koszorúzó gyürűfalas kővár belterületén állt. Az idézőjeles megjelölést azért tettem, mert nem tudjuk biztosan, hogy valóban összekapcsolható-e funkcionálisan a vár és a területén állt kápolna. 18 Sófalvi 2001a. 19 Orbán B, I, 129. 20 Dávid 1981, 138.
