Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Serii de monumente / Emlékcsoportok / Monument-groups - Sófalvi András: A Sóvidék románkori egyházi építészetéről
SÓFALVI András 40 megtörő sarkához illesztett támpillérben, másodlagos helyzetben található egy kb. 45x20 cm-es andezit kőfaragvány (4. ábra13). A töredékre két rozettát véstek, melyet kétsoros, háromszög-átmetszetű, ívelt vonalköteg keretez. Sajnos a faragvány széleit az elmúlt évtizedekben erősen cementes vakolattal borították be, így végződései (szélek vagy törésfelületek?) nem láthatók. Nehezen állapítható meg az, hogy minek a tartozéka a töredék. Biztos válasz egyelőre nem adható arra, hogy milyen korú a faragvány. Elképzelhető, hogy a román kori templom valamely faragványának (nyílászáró-keret, párkány, fejezet) egy darabja van befalazva a támpillérbe.14 De ugyanakkor az sem kizárt, hogy a töredék egy római kori oltárkőnek a felső tagját {abacus), oromzatát képezte. Mint tudjuk, Sóvárad a római castram területére települt. Sóvárad mai református temploma, amint azt nyugati karzatának felirata elmondja 1763—1766 között épült, amit a torony északi oldalán elhelyezett emléktábla is megerősít. A templom alapfalai a késő gótikus, a XVIII, században visszabontott falakra épültek. Ezt nemcsak a szentély alapfalai mentén látható kiugrás, falazási különbség, hanem a templom térszerkezete (hosszú poligonális támpilléres szentély) is őrzi. A gótikus periódusra a déli ajtókeret, illetve másodlagos helyzetű kváderkövek is utalnak.15 Nem tudjuk pontosan, hogy a hajó falai mikoriak, teljesen újjáépültek a XVIII, század második felében, késő középkoriak vagy esetleg román kori falakat rejt maga alatt a vakolat. Sóvárad román kori templomáról újabb adatokat egy régészeti ásatás vagy falkutatás szolgáltathatna. Ezek fényében valószínűleg jelentős mértékben kiegészíthetjük, illetve módosíthatjuk fenti megfigyeléseinket. Korond román kori temploma A templomról még kevesebbet tudunk mint az eddigiekről. A település korai templomáról az egyik közvetett adat a pápai tizedjegyzékekben található. 1333-1334-ben Pétertől, a köröndi plébániatemplom papjától 2, illetve 1 régi ezüstdenárt kapták a pápai tizedszedők.16 17 Korond XX. század elején lebontott középkori, többszörösen átépített templomának román, illetve átmeneti (román-gótikus) épületelemeiről és faragványairól Orbán Balázs leírása őrzött meg számunkra hasznos adatokat. Ezek közül a fent idézett félköríves záródású, kettős hengertagos profilozású szentségtartó fülke az egyetlen kifejezetten román kori faragvány}1 Déli félköríves ajtókerete (profilja nem ismert) és félköríves diadalíve úgyszintén lehet román kori. 13 A faragványról Demeter István készített rajzot. Munkáját ezúton is köszönöm. 14 Hasonló, ívelt vonalköteges kőfaragványokat Esztergomban, Tihanyban és Somogyváron láttam, melyeket a kutatás általában a XI—XII. századra keltez. 15 Ld. részletesen Sófalvi 2001b, 12-13. 16 Monumenta Vaticana, I, 115., 133. 17 Ld. 10. lábjegyz.
