Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)

Serii de monumente / Emlékcsoportok / Monument-groups - Sófalvi András: A Sóvidék románkori egyházi építészetéről

39

A Sóvidék román kori egyházi építészetéről

tizedfizetéshez szükséges minimális jövedelemmel, és ezért marad ki az összeírásból. Ezenkívül még számos, általunk nem ismert tényező közrejátszhatott abban, hogy egy plébánia kimaradt az összeírásokból.

A közelmúltban kibontásra került a templom északkeleti falába beépített szentségtartó fülke, melynek során láthatóvá vált ennek eredeti profilozása. A jó minőségű, szürke andezittömbből készült, befelé enyhén kiszélesedő faragvány (3. ábra) félköríves záródású, élszedett, hornyolt tagozatát egy vaskos hengertag keretezi. A korábbi késő gótikus keltezéssel szemben8, úgy vélem, hogy az egykori tabemákulum a sófalvi templom legkorábbi - ma ismert - faragványa, és a feltárt késő román kori szentéllyel egy időben, vagy nem sokkal ezután készülhetett. Hasonló profilozás látható a felsőboldogfalvi templom kora gótikus nyugati kapuzatán.9 Udvarhelyszék területéről alig ismerünk román kori szentségtartó fülkéket. A sófalvi templom darabjának közeli párhuzama lehetne az - elpusztult vagy beépített - köröndi, melynek „köríves nyilatát két hengertagozat”10 szegélyezte.

Az írott forrásokban először 1492-ben említett Sófalva11 román kori templomát a késő középkorban átalakítják a késő gótika stílusjegyében. Ez elsősorban a szentélyt érinti, a román kori hajófalak álltak egészen a XIX. század elejéig, amit ékesen bizonyít az a tény, hogy a hajófalat borító omladékból freskótöredékes - minden bizonnyal a XIV-XV. századból való — vakolatdarabok kerültek elő. A középkori templom nyíláskereteit beépítik a mai templomba, a szentségtartó fülkének a templom északkeleti falában találnak helyet, nem mesze egykori helyétől.

Adatok Sóvárad román kori templomáról

Sóvárad a Sóvidék egyik legkorábbi települése. Régészeti leletei XII. századi településnyomokra utalnak. Történeti és régészeti adatok alapján tudjuk, hogy a székelység legkésőbb a XIII. század elejéig megszállja területét. Legkorábbi írott adata 1332-ből való, ekkor a váradi plébánia Miklós nevezetű papjától 8 ezüstdénárt kapnak a pápai tizedszedök.12 A forráshely közvetett módon Sóvárad feltehetően legkorábbi, román kori templomának a bizonyítéka.

Az 1332-ben említett egyházas település akkor álló (első) templomáról szinte semmit nem tudunk. Még abban sem lehetünk teljesen bizonyosak, hogy az a mai templom helyén állt, bár közvetett adatok ezt alátámasztani látszanak. A román, illetve átmeneti (román-gótikus) korúnak tartott ajtókeretek, véleményem szerint, késő középkori és újkori faragványok. A szentély északon

8 Dávid 1981, 127.; Sófalvi - Szász 2000, 8.

9 Dávid 1981, 118.

10 Az elbontott köröndi középkori templom leírása: Orbán B, 1, 129. Idézi Dávid 1981, 183.

11 SzO, I, 276.: Soofalva. A vajda leváltásáról és az oklevél keltezéséről: Szabó 1889, 701-709.

12 Monumenta Vaticana, I, 97.: „Item Nycolaus sacerdos de Varad solvit VIII denarios ...”