Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)

Restaurări / Helyreállítások / Restoration - Szabó Tekla: Az őraljaboldogfalvi református templom felújításai

AZ ŐRALJABOLDOGFALVI KÖZÉPKORI TEMPLOM FELÚJÍTÁSAI Szabó Tekla A műemléktemplom bemutatása és történeti háttere Őraljaboldogfalva (Sântamărie Orlea) a 13. század során betelepülésre kerülő Hátszegi medence egyik központi települése. Kisebb megszakításokkal a 15. század második feléig királyi tulajdon, története szorosan kapcsolódott a közeli hátszegi királyi várhoz. A fallal körített, sarkain kváderekkel armírozott templom építésére, a hátszegi kerület megszervezése után, vagy azzal egy időben, az 1270-es években kerülhetett sor. Fő jellemzői már ekkor elkészültek: állt a karzatos nyugati torony, a tágas templomhajó és a négyzetes szentély (1. kép).1 1300 körül a hátszegi várral együtt Kán László vajda bitorolta, ezért a pápa kiközösítéssel fenyegette. A templom freskóciklusának elkészülte előtt, a régi toronykarzat elé élszedett pilléreken nyugvó, keresztboltozatos, tömör mellvédes nyugati karzatot építettek.2 Építésére valószínű a templom státuszának megváltozásával kerülhetett sor - ami Kán 1 A templom építését a legtöbb kutató az 1270-es évekre tette. 1270-1280 közötti időszak: Popa 1988. 232-234.; 1272 után: Gerevich 1938. 31., 42-44., 101.; 1272: Vătăşianu 1956. 74-77.; 1280 körül: Drăguţi 1979. 33., 72.; Entz Géza javaslata - a 13. század közepe - kivételt képezett: Entz 1994. 41-42., 139. Ekkorra datálható a templom félköríves záródású, oszlopos bélletes nyugati kapuja, amelynek külső, hornyolt tagozatát csúcsban végződő, bordázott gömbdíszek gazdagítják. A hajó déli falán három, északi falán két félkörives résablak figyelhető meg, csúcsíves, háromkarélyos betétekkel. A déli homlokzaton egyszerű kialakítású félköríves festett timpanont őrző kőkeretes, szarvas megállítású kapu látható. A szentélyt délről egy sajátos megoldású, karéjos díszítésű körablak töri át. A templomhajó négyzetes terű, deszkával fedett. A torony első emelete félköríves diadalívvel nyílik a hajó felé. A később gótikus ablakkal megnyitott térhez, a templom falában téglákból csúcsívesre rakott S alakú járat vezet. Egy széles, tört szalagdísszel hangsúlyozott diadalív alatt lehet átmenni a festett díszű, bordás keresztboltozattal fedett szentélybe. A boltozat növényi formákkal (tölgyfalevél, akantusz, örvény) díszített és festett konzolokon nyugszik. A diadalív jobb oldalán lévő fejezet megsemmisült. A faragványok minősége a település eredeti rangjára utalnak. A templom első kifestésére felszentelési keresztekkel, közvetlenül az építkezés befejezése után kerülhetett sor. 2 A karzatmellvéd és a déli oldal csatlakozásnál látható kőtöredék arra utal, hogy kőráccsal vagy a karzatalj enyhén csúcsíves árkádjait megismételve nyílt a hajó tere felé. Másodlagosságát mutatja, hogy a hajó déli oldalának a karzat területére eső résablakát félig befalazták, csak a 20. század eleji felújításokkor bontottak ki. Ugyanitt jól megfigyelhető, hogy a karzat ráépült egy felszentelési keresztre. Az 1311 -ben készült freskóciklus képkerete megáll a karzat előtt, ami bizonyítani látszik, hogy valamikor a felszentelés után, de még 1311 előtt, vagy a hajó kifestésével egy időben épülhetett. A nyugati karzat alatti részen festett - a 14. század második felére keltezhető - freskók képkeretei is a boltívek vonalához igazodnak, még egyszer aláhúzva, a karzat korai építési idejét. A karzat keltezésére: másodlagos nyugati karzat: Gróh 1906. 281- 283.; 1447 után épült: Entz 1967: 241-151.; Popa 1988. 232-234.

Next

/
Oldalképek
Tartalom