Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Halmos Balázs: A gyulafehérvári Lázói-kápolna boltozatának feltárása
183 A gyulafehérvári Lázói-kápolna boltozatának feltárása A boltozat felületének alsó hajlataiban két oldalt egy-egy, téglányi méretű, fél tégla mélységű üreg található. Az E és F mező közötti boltozat-záradék környezetéből két habarcsmintát is vettünk. Az egyik a boltozatot borító vakolat darabja. E minta a boltozat felületének legnagyobb részét borító összefüggő habarcsolás vizsgálatára alkalmas. A másik a boltozat téglái és a nyugati fal Möller István helyreállítása során kicserélt kövei közötti hézag kitöltő habarcsából származik. Ezt nyilvánvalóan csak az 1914-es kőcserét követően dolgozhatták be a hézagba, így viszonylag pontosan datálható kontrollmintaként szolgál. F mező - délnyugati sarok. A déli falban a feltöltésből az kiemelés előtti állapotban is kibukkant az északi mellékhajó ívsoros párkányának egy szakasza, az ív záradéka alatt 5 cm-ig. Ezen a szakaszon - mint az valószínű volt - a feltárás során épségben megtaláltuk a teljes párkánytagozatot. A köveket bizonyosan azelőtt faragták és helyezték el, hogy a kápolna helyén a középkori előcsarnok megépült - vagyis a XII-XIII. század fordulója körül. Ez a lelet elsősorban azért jelentős, mert a székesegyház északi mellékhajójának ma is szabadon álló homlokzatszakaszán a párkány már ettől eltérő profilú. így ez a minden bizonnyal eredeti románkori párkány csak itt maradt fenn. A profil a déli mellékszentély párkányához hasonló, de fűrészfogsor nélküli, és a hornyok mélyebb metszésűek. Az F mező feltöltését fedő fahulladék (FO) alatt egy, az E mezőben találthoz hasonló felületű és karmos kialakítású, de egyenes kőrögzítő vasat találtunk (L04/78). Ez is a Möller-féle restauráláskor került ide. A mező feltöltése (FI) itt is vegyesen kő-, tégla-, habarcs- és cseréptörmelék. A teljes mélységben viszonylag sok apró faszilánk keveredett bele. A habarcsdarabokban a többi mintánál megfígyelhetőhöz képest nagyobb töltőanyag-szemcsék is vannak. A kőtöredékek anyaga nem egységes: találtunk a D és E mezőhöz hasonlóan tiszta, éles hasadási felületű homokkövet, de lekopott felületű, habarcsos kőtöredékeket is. Előbbiek között két nagyobb, sárgásszürke horonytagos kő is volt. Az egyiknek (L04/80) két átellenes oldalán, a másiknak (L04/81) csak az egyik oldalán volt köríves metszésű horonytag. A boltozat felületének elérése előtt habarccsal kötött törmelékréteghez (F2) értünk. Ezt - bár tartószerkezeti szerepe nyilvánvalóan nincs - nem bontottuk meg. Felületének letisztítása után kiderült, hogy nagyrészt a boltozatéval azonos téglák darabjait tartalmazza, ugyancsak a boltozat építéséhez használttal egyezőnek tűnő habarcsba kötve, szabálytalanul, de látszólag rétegesen rakva. Köztük két faragott kődarab is van: profiljuk a boltozati bordákéval, pontosabban a falfelületek mentén futó félbordák profiljával egyezik. Faragásuk éles, kopásmentes. Minden bizonnyal hibás, felesleges, vagy a beépítéskor eltört bordadarabok lehetnek, melyet az
