Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Halmos Balázs: A gyulafehérvári Lázói-kápolna boltozatának feltárása
Halmos Balázs 176 biztosan 1908 után) a falfelületről eltávolították a vakolatot.15 Möller ebben az állapotban készítette el a belső falnézetek felmérését.16 Rajzán a kápolna belső terének déli falnézete teljesen más képet mutat, és - hála a rajz igényes kivitelének - sokat elárul az építés történetéről is. A kapu bal oldalán jól látható a kibontott támpillér miatt megbolygatott, részben tégla anyagú pótlásokkal kiegészített falrész. E pótlások kivitele egyben azt is elárulja, hogy a kápolna belső tere a XVI. századi átépítés után vakolt lehetett, ezért nem törekedtek a szabályos kváderezés kialakítására. Az A mező boltozati feltöltésének felső rétegben {Al) a feltöltés elsősorban cserép- és habarcstörmelékbe keveredet nagyobb kőtöredékekből állt, melyeken másodlagos befalazás habarcsnyomai voltak láthatók. Ezek közül kerültek elő a feltöltés legértékesebb gótikus töredékei: két levéldíszes, talán vimpergáról származó keresztvirág-töredék (L04/1 és L04/13), illetve egy mérműves töredék (L04/2), mindhárom sárgás színű magyarigeni homokkőből. Előbbi kettő egyértelműen másodlagos beépítésből kibontva került a feltöltésbe. Nem kizárt, hogy csak az utóbbi időben, a vasbeton koszorú építésekor szedték ki őket abból a falszakaszból, melyet a Várdai-kápolna építésekor emelhettek, a Lázói-kápolna keleti falának felmagasításaként. Ebben a falban most is látható egy igen szép, másodlagosan befalazott gótikus vimpergatöredék. A mérműves töredéken (L04/2) habarcsnyomot nem találtunk. A kőtár anyagát feldolgozó Sarkadi Márton hívta fel a figyelmemet arra, hogy a töredékek között számos olyan darab található, mely méretében, profiljában, a mérmü szerkesztésében igen hasonló ehhez a lelethez. Ilyen a Möller- és Bágyuj-féle restaurálás leletanyagában is van, de előkerült az északi toronyaljból is Daniela Marcu 2000-ben végzett ásatásán. Az egyes darabok abban is hasonlítanak, hogy üvegezés nyomát egyiken sem lehet megtalálni. Sarkadi Márton véleménye szerint nem ablaknak, inkább mellvédnek a darabjai lehettek, mely egykor a gádorfal tetején húzódhatott. Az, hogy az általunk megtalált mérműves töredék itt, a Lázói-kápolna boltozata felett került elő, erősíteni látszik ezt a feltevést. A keresztvirág-töredékek azzal a gótikus fragmentummal mutatnak rokonságot, melyet ugyancsak Daniela Marcu tárt fel az északi toronyban 2000-ben.17 A szóba jöhető származási helyek közül talán a főhajó északi falának a Lázói-kápolna és a csonkatorony közé eső támpillére a legvalószínűbb. Ennek kúszóleveles, keresztvirágos díszítése ma már nem teljesen eredeti, jelentős részét a Bágyuj Lajos vezette felújításkor helyezték el 15 Schneider István 1908-as rajza még egyértelműen vakolt falfelületet mutat. Az 1911-ben, ezzel a rajzzal együtt publikált fényképfelvételen, azonban, már letisztított kváderfelület látszik: Kabdebó 1911. 16 K.ÖH TI K.315/2 ltsz. 17 Az említett töredék a kőtárban 31.447. számon szerepel. A formák hasonlóságára szintén Sarkadi Márton hívta fel a figyelmemet, segítségét ezúton is köszönöm.
