Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Szakács Béla Zsolt: A templomok nyugati térelrendezése és a "nemzetségi monostor" kérdése
SZAKÁCS Béla Zsolt karzatszinten egy nagyon különös, a helyviszonyokat virtuózán kihasználó, elkülönített kápolnácska nyomaira bukkantak. Közvetlenül alatta, a toronyaljban egy félköríves fülke alatt falazott sírt találtak, melyből a helyiségben még két másik is előkerült. Ezek minden jel szerint az alapító és családja számára készültek. Egy XIII. sz. közepi oklevélből pedig az is kiderül, hogy (feltehetőleg 1235-1244 között) Bertalan veszprémi püspök Felsőörsön Szt. Mihály-oltárt szentelt. Ez minden bizonnyal az emeleti kápolnácskához tartozhatott, mely ekképpen az alatta elhelyezett kegyúri temetkezéshez kapcsolódó halotti kultuszt szolgálta.39 Emeleti oltárokat már a VII. századi Northumbriából ismerünk (Hexham, 672), s oltárokat helyeztek el a karoling korban divatos Westwerkek felsőbb szintjén is. A románkorban széles körben alkalmaztak emeleti oltárokat, ennek egyik hajtóereje a két párhuzamos (Cluny és Gorze vezette) szerzetesi reformmozgalom lehetett. Burgundiában és Auvergne-ben Szt. Mihály különösen nagy kultusznak örvendett, s számos emeleti oltárt szenteltek neki. Szt. Mihály, mint a gonosz erőit legyőző bajnok, a nyugati homlokzaton a démoni hatalmak támadása ellen kitűnő őrhelyet találhatott; másrészt lélekvivőként az üdvösség elnyerésében játszhatott felbecsülhetetlen szerepet.40 41 Csábító gondolat tehát a hazai emlékek esetében is valami effélére gondolni. Monostoraink kegyurait bizonyára melegen érintette lelki üdvük kérdése - hiszen az egész monostoralapítás is jórészt ennek jegyében állt, amint azt nem egy alapítólevélben ők maguk hangsúlyozták. Maguk az emlékek is ebbe az irányba mutatnak néha. Zsámbékon talán nem alaptalanul sejtünk kápolnákat a karzatszint melléktereiben, s a jáki karzatmellvéd konzola is emeleti oltárra utalhat. Éppen Jákon maradtak fenn olyan freskók a déli toronyaljban, melyek értelmezése máig sincs egyértelműen megoldva, de annyi bizonyos, hogy a halotti kultusszal állnak kapcsolatban, s a déli fal világi alakjaiban feltehetőleg, a boltozat adoráló figuráiban bizonyosan az alapító nemzetség tagjait láthatjuk. " Ezzel persze még korántsem magyaráztunk meg mindent, hiszen e karzatok tele vannak még olyan térrészekkel, melyek valóban változatos funkciók betöltésére alkalmasak. Elszórt adatokból tudjuk, hogy a kegyurak 39 Bedy V.: A felsőörsi prépostság története. Veszprém 1934; Erdei F. - Tóth S.: Felsőörs, prépostsági templom helyreállítása. Budapest 1966 (Helyreállított műemlélkeink 20); Tóth S.: Felsőörs késő román templomtornya. Művészet 21(1980), 22-26. 40 A. W. Klukas: Altaria superioria. i 6-49. és Appendix 1. 41 A déli toronyalj 1230 körüli kifestés maradványait őrizte meg. A déli falon öt világi alak látható (talán az alapító nemzetség tagjai), a nyugati falon síró asszonyokat és egy angyalok által égbe emelt gyermek formájú lelket láthatunk - az ábrázolás, akár Mária, akár az alapító halálát látjuk benne, mindenképpen szokatlan. Vö. Tóth M.: Árpád-kori falfestészet. Budapest 1974; G. Entz: Die Wandmalereien der Westempore in Ják. Beiträge zur Kunstgeschichte und Denkmalpflege. Wien-Stuttgart 1975, 172-181; Wehli T: Donátorábrázolások a magyarországi román kori monumentális művészetekben. Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Székely Gy. Budapest 1984, 366-372. 84
