Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Tóth Sándor: Hatkaréjos rotundáink
TÓTH Sándor e tanulmány előzménye élőszóban elhangzott, igen kedvező helyszínnek tűnt e négytagú háromszög összefüggéseinek boncolgatására, lévén Erdélyhez közel és a Tiszától Ungvárnál nem sokkal távolabb. Az elterjedés vizsgálatával Csemegi arra az eredményre jutott (és ez kiterjeszthető Kolozsmonostorra is), hogy „a hexagrammra szerkesztett Tisza menti fülkekoszorús körtemplomok egyedülállóak az európai emlékanyagban.” Egyúttal kifejezte meggyőződését, hogy térszerkesztési sajátságaik „közvetlen vagy közvetett kaukázusvidéki mintaképekre utalnak.”6 E tekintetben Csemegi művét özvegye, Tompos Erzsébet folytatta, a Kaukázus-vidék középkori emlékeinek megismerésére összpontosítva. Az e törekvés eredményeit összefoglaló, újabb keletű munkájában található egy rajzos tábla, Kupolás, hatkaréjú templomok címmel, rajta a három Tisza-vidéki példa szerényen meghúzódva számos párhuzam alatt a sarokban (5. kép).7 Figyelmesen megszemlélve a táblát, észrevehetjük, hogy a külső zárt kör alaprajza íves belső fülkékkel együtt e három példán kívül - mint annak idején a hexagrammalapú terek Csemegi-féle gyűjteményében is, ahogy ezt Kozák Károly már 1978-ban megállapította8 - mindössze egy ízben jelenik meg rajta, Milétosz nevével. A milétoszi hatkaréjos rotunda ókeresztény bazilika délkeleti sarkához, pontosabban a bazilika déli oldalát teljes hosszában végigkísérő terem keleti végéhez csatlakozik (4. kép). Az együttest csaknem száz éve tárták fel, az ásató szerint a justinianusi városfal tekintetbe veszi helyzetét, ezért ennél korábbi. Az alaprajzról gyanítható, hogy az együttes említett részei nem mind egykorúak, de időrendi különbségről az ásató nem nyilatkozott, és az épületre vonatkozó újabb feltárási eredményekkel, úgy tűnik, nem lehet számolni.9 A Kaukázus-vidéki hatkaréjos építmények főbb eltéréseit az említett rajzos tábla megfelelő része világosan mutatja. Kívül a karéjok rendszerint tört vonalúak, közeik pedig ék alakban bemélyednek. De előfordul ívekből összetevődő, illetve sokszögű körvonal is. A keleti karéj gyakran kinyúló apszissá alakul, és a belsőben olykor a karéjos elrendezést bonyolító, kisebb 6 E meggyőződésnek szoros tartozéka az a feltevés, hogy a Kaukázus vidékével „a kapcsolatot talán maga a Keletről ideszármazó magyarság létesítette” (ld. Csemegi, 344-345). Az európai viszonyuláshoz vő. Untermann, 201-202 (a magyar csoportot nyolckaréjos német példákkal rokonítja). 7 Tompos 2, 157. 8 Kozák 1, 59: 16. jegyzet. 9 Th. Wiegand: Sechster vorläufiger Bericht über die von den Königlichen Museen in Milet und Didyma unternommenen Ausgrabungen. Abhandlungen der königlich preussischen Akademie der Wissenschaften. Philosophisch-historische Klasse. Anhang: Abhandlung I. Berlin 1908, 28-32 (a rotunda mártirium, a baptisterium a templom északi oldalán volt). Vő. pl. A. Grabar: Die Kunst im Zeitalter Justinians. München 1967, 71 (az épületegyüttes 4. századi, a rotunda mauzóleum vagy mártirium). Az alaprajzon a rotunda-bejárat oldalait enyhén homorodóknak látom, ami arra utalhat, hogy eredetileg a nyugati karéj is ki volt alakítva. 8
