Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Szakács Béla Zsolt: A templomok nyugati térelrendezése és a "nemzetségi monostor" kérdése
A templomok nyugati térelrendezése hajóhoz hevederívekkel kapcsolódnak. A karzatra vezető feljáratot az újkorban az északi toronyaljban helyezték el, az eredeti megoldást nem ismerjük. A karzat három térrésze egybe van nyitva, falai mentén padka húzódik. A középrész teljesen nyitott a főhajóra, annak terével egybeolvad. Az oldaltereket hevederívekkel kapcsolták a mellékhajókhoz, ám ezek a nyílások jelentősen lecsökkentek a középkorinál alacsonyabb barokk boltozat következtében. Lébénytől 25 km-re délnyugatra áll a Szt. Jakab tiszteletére szentelt árpási (másnéven mórichidai) monostortemplom.29 A premontrei prépostságot 1251-ben alapította Pok nembeli Móric, aki IV. Béla egyik legkedveltebb híve volt. A XIII. sz. közepén épült templom hajóját a XVII. sz. második felében barokk boltozattal látták el. Századunkban több fázisban tárták fel az épület középkori állapotát, s csak legújabban bontakozott ki teljesen a nyugati homlokzat bonyolult nyílásrendszere. A szokatlan (nem derékszögű paralelogramma) alaprajzú egyhajós templomhoz négyzetes szentély járul. Nyugaton a karzatalj élkeresztboltozattal fedett térrészei egymáshoz hevederívekkel kapcsolódnak, ugyanígy a hajókhoz is. A középkori feljáratot itt sem ismerjük. A karzat elrendezése hasonló a földszintihez, de a középrészt kiemeli magasabb boltozata és árkádíve. Az épület nyugati térelrendezése tehát hasonló az ákosihoz, de jelentős különbség, hogy itt a karzatterek az egyetlen hajó egységes teréhez kapcsolódnak. Az eddig ismertetett emlékek nyugati térkialakítása még viszonylag nagyobb egységet mutatott. Tegyük hozzá: ez a legegyszerűbb is a hazai megoldások közül. Lényegesen összetettebb térelrendezéssel találkozhatunk Jókon.30 Az egykori bencés apátság Szt. Györgynek szentelt templomát a Ják nembeli „nagynak mondott” (diclus magnus) Márton kezdte építtetni 1220 körül, s az épület a negyvenes évekre már elkészülhetett. A XVII. században megváltoztatták a belső elrendezést (ez a nyugati részt nem érintette), a XVIII, században pedig átalakították a tornyok felső részét. 1896-1904 közt Schulek Frigyes tervei alapján, Gyalus László vezetésével restaurálták a templomot: a főhajót és a déli mellékhajót beboltozták, a tornyok felső részét újraépítették és gúlasisakokkal látták el. A bazilikális templom három hajóját félköríves apszisok zárják, a főhajót szentélynégyszög is kiegészíti. A karzatalji részeket középkori bordás keresztboltozat fedi, egymáshoz és a hajókhoz hevederívekkel kapcsolódnak. Az emeletre a nyugati falban elhelyezett csigalépcső vezet. A középrész teljesen nyitott a főhajóra. Nyugati falában három ülőfűlkét és melletük még 29 Römer F.: Árpás és a móriczhidai Szent Jakabról czímzett prépostság története. Pest 1869; Oszvald F.: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. Művészettörténeti Értesítő 5 (1957) 247. 30 Bogyay T.: A jaki apátsági templom; Dercsényi D.: Zur siebenhundertjährigen Feier der Kirche von Ják. Acta Históriáé Artium 4 (1957), 173-202; D. Mezey A. - Szentesi E.: Új kutatások Jákon források segítségével. Az „eltűnt” építéstörténet nyomában. Henszlmann Lapok 3 (1992), 11-17. 79
