Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Emődi Tamás, Lángi József: A síteri református templom építészettörténeti és falkép-restaurátori kutatása
az angyalok ruhájának mandzsettáját plasztikusan mintázták meg. Finom ornamentikájukat ugyanabból az anyagból rakták fel, amilyen a freskókat hordozza, de előtte sárga színnel vázlatosan meghúzták a körvonalaikat. A déli falon nyíló kerek bevilágító ablakot liliomos mustra keretezi, alatta a Szentlélek galambja jelenik meg élénk kék háttér előtt. Lentebb szabályos körív mentén asztal körül apostolok foglalnak helyet. Az al fresco technikában festett képek sokkal jobb megtartásúak, mint a szentély több alkalommal, szakszerűtlenül feltárt ábrázolásai, csak a lábazatok közelében okozott kárt a falazatba felszívódó nedvesség. A hazai emlékanyagban építészetileg és festészetileg is egyedülálló alkotás jobb megismeréséhez elengedhetetlen a korai hajó teljességre törekvő, szakszerű feltárása. A kifestés kiemelkedő kvalitása pedig, a helyreállításra is méltóvá teszik a freskósorozatot. A falképek készítéstechnikája és jelenlegi állapota A szentély korai kifestésének alapozása egy, közvetlenül a téglafalazatra felhordott, durva szemcseszerkezetű, fehér színű meszelés, melyre egyszerű, csak vörös festékkel húzott, vonalas dekorációt készítettek. A felette lévő réteg kis kiterjedésű hiányaiban figurális ábrázolás nyomát nem láttuk. E korai - a templom építésével egyidős — réteg alapozása jó megtartású, de a vörös szín helyenként jobban kötődik az átfestéshez, mint a hordozójához. A felette lévő freskóvakolat rendkívül érdekes anyagösszetételű, az általunk ismert magyar emlékanyagban egyedülállónak számít. Átlagos vastagsága 2-3 mm, teljesen fehér színű, rendkívül finom szemcseszerkezetű. Károsodásának egyik fő oka is erre, a krétaszerű hordozóra, vezethető vissza, mert a több alkalommal elvégzett - erős mechanikai igénybevétellel járó — feltárás során, megkoptatták a puha felületet. így, a kalapálással és kaparással végzett feltáráskor, éppen a pigmentált réteg károsodott leginkább. Rómer feljegyzéseiből tudjuk, hogy helybéli segítőik sem rendelkeztek semmiféle szakértelemmel a falképeket fedő mészrétegek „lehámozásában, lefejtésében”. Leírja, hogy a „...a kéreg, melyet legalább harmadszor lefejtettünk, olyan könnyen levált alapjától, de a festés is, természetesen, nemcsak a meszelés által, de a hámozás által s mindég többet vesztett.”74 A rendkívül élénk színezésű, al fresco technikával festett képek felülete nagyon könnyen sérül a legkisebb mechanikai igénybevételre is, így feltárásánál csak a legnagyobb körültekintéssel lehet eljárni. Sőt a felületet borító szürkés fátyol vegyszeres tisztítása is csak a legnagyobb óvatossággal végezhető, mert a finom, krétás vakolat rendkívül nedvszívó és rögtön mélyen beivódik a tisztítószer, melyet alig lehet közömbösíteni. Sajátos, a történeti Magyarország középkori falképeinél ritkán előforduló megoldással is találkozhatunk Síteren: a rózsaszín háttereken spriccelt díszítést alkalmazott a festő. Néhány készítéstechnikai hiányosságot is A sítéri református templom kutatása 74 Sz. Máthé M.: Rómer Flóris bihari munkássága, 330. 219
