Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Emődi Tamás, Lángi József: A síteri református templom építészettörténeti és falkép-restaurátori kutatása
EmŐDI Tamás — LÁNG/ József A következő képen egy tetőzetes faépítmény előtt koronás alak ül, a felhőkből áldó kézfej nyúlik le, alatta egy torony és egy kereket forgató alak, ezen egy emberi kéz, fölötte QVdT felirat: Lugossy szerint Szent Krisztina vértanú szenvedése. A továbbiakban egy tetőfedeles kapu volt látható pálmával, oldalt kendőbe csavart kis Lázár és két glóriás női szent, talán Mária és Márta nevű nővérei. Középen glória, valószínűleg Krisztusé. A felirat itt BÜR CELSA NIMIS. VERNANS RA„ SICIBVS IMS. Ezt követi négy koronás férfi, egyik fölött liliomos lándzsavég és egy fölöttük szálló alak, feliratuk FLVCTVAT IN MESA 3IVIND NECTARE MERSA:, majd egy torony tetővel, alatta egy alak, aki „két saraglyán elterjedt vörös alkotmányt tart kezeivel, és ezen talán faszekrényből emelkedik egy zöld ruhás szakállatlan alak.” A sorban egy ökörben sütött mártír, egy imádkozó szakállas szent következik, Rómer szerint a Domitianus által megkínzatott Szent Antipas. Odébb torony és a tüzet élesztő alak, a felhőkből pedig áldó kézfej nyúlik le. Fent VSSIS... OEA VS VRITVRIGNE felirat. Végül, a déli oldalon a diadalív belső, keletre néző falán, egy jobbjával áldó, hosszúhajú koronás alak, mellette liliomos lándzsaheggyel, fölötte glóriás angyal száll kiterjesztett szárnyakkal és egy glóriás vértanú (lelkét) tartja. Az idetartozó felirat: ICV...IOROnA...M.. VMMARTIR hICENSENECATVR: 'Q. Bunyitay románkorinak tartotta a keleti részeket, ablakait átalakítottakként írta le és a két befalazott szentélyablakon kívül megemlítette a szentély befalazott északi ülőfülkéjét is;37 közli alaprajzát. Akkor a falképek még láthatók voltak. A későbbiekben falképekről - mivel ismételten lemeszelték őket - autopszián alapuló értékelések nem születhettek, a Rómer és Lugossy-féle leírások alapján kerülnek be Gerecze falképjegyzékébe.38 Az újabb művészettörténeti irodalomban csak szórványos utalások történtek Síterre, Radocsay39 és Drăguţ40 is csupán átveszik Rómer leírásait. A 2002 és 2004 évi épületkutatások A templom helyreállítását előkészítő épületkutatás első fázisában a vizsgálat elsősorban a külső homlokzatokra terjedhetett ki, a belsőben a folyamatos használat miatt csak kis felületekre szorítkozhatott a szondázás. A falszövetekben észlelt elválásokat vagy befalazásokat nem követhettük kiterjedt kutatósávokkal, így ezek formáját, pontos méretét jól „irányzott” kutatóablakokkal igyekeztünk megfogni. Nem sokkal a kutatási beszámoló 37 Bunyitay V.: A váradi püspökség, III, 297—299; Jórészt Rómert idézi útirajzában K. Nagy S.: Biharország, 43—45; Említi még: Archaeológiai Értesítő (1887), 351 és uo. (1897), 373. 38 Magyarország Műemlékei. I. Szerk. Forster Gy. Budapest 1905, 492. A következő MOB jelentésekben szerepelt: 1901/47, 107. 39 Radocsay D.: A középkori Magyarország falképei. Budapest 1954, 207. 40 V. Drăguţ: Iconografia picturilor murale din Transilvania. Pagini de artă veche românească. II. Bucureşti 1972, 69, 78. 208
