Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Tóth Sándor: Hatkaréjos rotundáink
Hatkaréjos rotundáink Az alaprajz szerkesztésmódja tekintetében az összefüggések megint másféle változatosságban mutatkoznak meg (28. kép). Mindenekelőtt szembeötlő, hogy a külső körbe írt hatszöghöz a karéj záradékok lényegében kétféleképpen viszonyulnak: vonalát Gerényben, Karosán nemigen közelítik, Kolozsmonostoron, Kiszomborban viszont csaknem vagy éppen elérik, az utóbbi esetben olykor túl is haladják. A két előbbi tehát vastagabb falú építmény, mint az utóbbiak. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a karéjközök Gerényben és Kiszomborban egyaránt a fenti alapidomba szerkeszthető csillag belső hatszöge és az ezt kívülről érintő kör közé illeszkednek. Ez - az eltérő falvastagság mellett - azért lehetséges, mert míg a karéjok alaprajza Gerényben nagyjából félkörös, Kiszomborban öblösebb, patkóíves, ha ez a forma a keleti karéj szomszédságában — talán ennek tágabb voltával összefüggésben - némileg torzult is. A két másik példa karéjai szintén patkóívesek. Kolozsmonostoron a karéjközök az ásatási .alaprajz szerint a belső hatszög tájára esnek. Karcsán a megoldás bonyolultabb, ráadásul az alaprajzokból többféle lehetőség adódik a középpont és a tengelyek kijelölésére. A bemutatott változaton mindenesetre a két keleti karéjköz - féloszlop nélkül véve - a belső hatszöghöz, a két nyugatibb viszont az ennek sarkait érintő körhöz közelít, a keleti karéj homlokvonala pedig a haránttengely és a nagy hatszögoldal távolságát felezi.35 Az építészeti téma tehát négyféle feldolgozásban áll előttünk - amihez még hozzá tartoznak a méretkülönbségek is.36 Tagoltság tekintetében Erdei Ferenc 1985). Dávid, 209: 8. kép szerint az északkeleti karéj csak 22 cm-rel szűkebb (228 cm) a keletinél, de ez valószínűleg téves leolvasásból adódik (a két manuálén 217 cm). 35 A 28. képen szerkesztéssel reprodukált alaprajz 1964-ben készült eredetije (KÖH Tt 32511) az 1938-ban közölt előzménytől (uo. 2667; Csányi-Lux, 382: 3. kép) nem sokban tér el. Az 1970- ben készült, újabban közölt változat viszont (uo. 34967, ill. Nagypál, 112: 93/b. kép) jelentősen különbözik a belső körvonalak tekintetében, amelyekből másféle tengelyállások adódnak, mint a külsőkből. Az eltérés okát nem tudom megállapítani. A keleti karéj homlokvonala az ablakát metsző hatszögoldaltól az utóbbi két rajzon egyaránt távolabb esik, mint a felezővonaltól, míg a három másik rotunda alaprajzán éppen fordított a helyzet. Azt, hogy más alaprajzi változatokból adódnak-e efféle szerkesztési következmények, még lehetne vizsgálgatni (Gerényhez vö. 36. jegyzet). A vésztői rotunda esetében (vö. 18. jegyzet) a többire alkalmazott szerkesztés olyan eredményt ad, hogy a nagy csillag belső hatszöge a belső körvonal tájára kerül. 36 Dékány, 198 táblázatba foglalta a négy hatkaréjos rotunda adatait. Eszerint a külső és a belső átmérő Kiszomborban 9,50/5,25, Karcsán 8,00/4,50, Gerényben 8,50/5,10, Kolozsmonostoron 8,60/4,20 m. Az utóbbi két érték nagyjából megfelel annak, ami az alaprajzról (2. kép) leolvasható (a külméret lábazattal kissé nagyobb). A többi nagyrészt egyezik Gervers-Molnár, 77-78: 166-168. jegyzet adataival, de ott a kiszombori és a gerényi külméret 9,20, ill. 7, 25 m. Kiszomhor esetében az eltérés talán a faltagolással függ össze: az 1982-ben készült 1:50 léptékű terv szerint (KÖH Tt 61581; vö. itt 28. kép) az átmérő a falfelületnél 9,25, faloszlopostól 9,44 m. Gerényre nézve Molnár Vera Zaloziecky 1, 3., ill. Zaloziecky 2, 372: 160. kép adatait vette át, de a karéjzáradékok között felvett átlót értette külméretnek. Dékány külméreti adata Csányi-Lux közlésének felel meg (vö. 1. kép). De a MOB 1903-1911, 290: 17
