Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház rózsaablakának kőtári töredékei és Möller István rekonstrukciója
A GYULAFEHÉRVÁRI SZÉKESEGYHÁZ RÓZSAABLAKÁNAK KŐTÁRI TÖREDÉKEI ÉS MÖLLER ISTVÁN REKONSTRUKCIÓJA Sarkadi Márton A gyulafehérvári székesegyház kőtárának 1997-ben kezdett feldolgozása során a kereszthajó déli falának rózsaablakához tartozó töredékek leírásával foglalkoztam. Munkánk kezdetekor a kőtárban még nagyjából felismerhető volt a Möller István által kialakított rend, a rózsaablak darabjait egy polcon találtuk, így a többi töredéktől való szétválasztásuk nem okozott nehézséget. Möller István az 1909. évi munkáról szóló jelentésében1 úgy írja, hogy a rózsaablak anyagát "a déli kereszthajó faltöltésében" találta. Sajnos más, a székesegyház századeleji helyreállítására vonatkozó, hasonlóan érdekes irattal együtt a levéltár selejtezésekor ez is elpusztult. Entz Géza idézi Möller István jelentését1 2 *, munkája idején tehát még megvoltak az iratok. Tekintettel arra, hogy a kőtárban és a rekonstruált ablakban újra felhasználva meglehetősen nagy mennyiségű eredeti kő van, valószínű, hogy a töredékek faltöltésbe való beépítése egybeesett a szerkezet bontásával illetve pusztulásával, talán a helyét elfoglaló új ablak kialakításával is. Entz Géza szerint1 ez utóbbi a XIX. század elején történt, ezt a véleményét azonban adatok nem támasztják alá. A két kereszthajóvégfal félkörös záródású, súlyos osztósudárral tagolt ablakából nem ismerünk töredékeket, csupán a Möller István által készíttetett fényképek és felmérések tanúskodnak elhelyezkedésükről, kialakításukról. Feltűnően primitív formálású, némiképpen historizáló ízű megjelenésük emlékeztet a nyugati, négyosztású csúcsíves ablak mérművének meglehetősen szabálytalan, külső kereteléséhez nem illő tagozataira. Ennek az ablaknak az átalakítása elképzelhető, hogy az előcsarnok boltozatának újjáépítésével kapcsolatos, amit a reneszánsz tagozatú hevederíven egy antikva betűs mesterjel és a bordák profilja bizonyít4. Utóbbiak tagozása eltér a keleti falsarkokban elhelyezkedő, nyilván XIII. századi, erősen lefaragott konzolokétól. Korábbi stíluskorszak formavilágát felidéző, tudatosan környezetéhez igazodó megoldással az épület más részén is találkozunk. Ide sorolhatjuk a Várday-kápolna "neoromán" tagozatait, vagy a gótikus 1 Valószínűleg: MOB-levéltár, 153/1909. sz. irat. Az 1950-es évek végén „kiselejtezve”. : Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház, Budapest, 1958, 128.0. 1 Entz Géza idézett mű, 126.0. 4 Ezeket a részleteket 1996-ban, nagyobbrészt Emődi Tamással valamint Takács Imrével és Papp Szilárddal közösen figyeltük meg, az előcsarnok felmérése közben. A munka során összegyűjtött tapasztalatok - egyelőre - kéziratban.
