Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)

Miklósi Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A romantika és a gótika évszázadai (1540-ig). Adattár

256

1511. „Petrus presbiter plebanus de Bykal” Gyerőfí Tamás végrendelete ügyében tanú. /Dl.

26963, Entz II. 1996. 366./

1912. „A legszebb magyar harangtornyos templom. Gótikus, mint a többi fajtájú és korabeli

templom. Festett mennyezetei és festett karzata. És a harangtornya mintája a kalotaszegi

harangtornyoknak. De! Nemsokára lesz már. A templom veszedelmesen, sőt menthetetlenül romlik, omladozik. Összes támasztó pillérei eltávolodtak a templom testétől és igazán csak az Úristen különös kegyelme tartja a falakat, hogy a hívekre nem omlott még

eddig” / Kós Károly. Magyar Bikái. Kalotaszeg. 11 szám. 1912. március 21./

Magyarfenes. /Románfenes/ Vlaha. Kolozs m.

Oklevelekben három, egymástól nem messze eső, különböző előnevű Fenes helység szerepel: Szászfenes /Floresti/, Magyar/Román/fenes /Vlaha/, a középkorban az erdélyi püspök tulajdona volt, míg Kisfenes /Finisei/, hol Kolos-, hol Torda-Aranyos vármegyénél szerepel, általában, mint Léta várának birtoka.

* Római katolikus templom.

Magyarfenesen 1285-ben Szent László tiszteletére emelt templom állt, plébánosait a 15 száza-dig folyamatosan említik. A templom bővítését, falképeinek létrejöttét, feltehetően Széchy András /1320-1356/ és Széchy Domokos /1357-1368/ püspökök indítványozták. Temp-lomának egyenes záródású szentélye három keskeny, elrontott /átalakított/ románkori kisablakon át kapja a világítást. Tornyának alsó része is majdnem egykorú a templommal. / A torony felső része 1828-ban épült/. A négyszögű alaprajzot mutató, boltozott szentély keleti falát betöltő háromrészes freskó, a 14. század közepén készült, olasz hatást mutat. Az első tábla a „keresztrefeszítést”, a második az un. „Veronika kendőjét” ábrázolja, az utolsó „imago pieta-tis”. Balogh Jolán szerint, készítőjük a hímeves szobrászok, Márton és György édesapja, Kolozsvári Márton festő lehetett. A templomhajó részben megőrizte korabeli állapotát. Északi falát a 14. század második feléből származó freskó töredékei /Passió-jelenet/ közül „Krisztus siratása” ismerhető fel. Déli falának gótikus ablakaiból hiányzik a kőrácsdíszítés.

Református templomát 1820-ban emelték, egy 1794-ből származó fatemplom helyén.

Irodalom: Csánki 1913. V. 350-351, Kelemen Lajos: Félezer éves falfestményt fedeztek fel egy szomszédos magyar községben. Keleti Újság.