Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Miklósi Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A romantika és a gótika évszázadai (1540-ig). Adattár
242 1299. november 25. „ Jnaktelke, Inaktelkpataka” Bogártelke határjelei között szerepel. /Jakó 1997. 591. / 1452. „Foss. Ynakthelke” /Dl. 36403. 80./ 1531. Gyerőfi Ferenc „Johannes plebanus de Inakthelke” előtt készít végrendeletet. lEntz II. 1996.310./ Incsel. Ciuleni. Kolozs m. Középkorban a környéki nemesség soraiból kerültek ki a birtokosai. 1461- bcn Elyas, azaz Illyés vajda itteni román jobbágyaitól szed ötvenedet. Irodalom: Csehi ki 1913. V. 362. Adattár: 1408. „Poss. Închei” /Dl. 28773/ 1461. „Enchel Elye waywode” /Dl. 25989/ Isztolna. /Sztolna/ Stolna. Kolozs ni. A középkorban az erdélyi püspök tulajdona volt. Irodalom: Csánki 1913. V. 415. Adattár: 1448. „Sztholna”. /Dl. 36391. 39. 1. / Jákőtelke. / Ivántelke/ Horlacea. Kolozs m. A falu 1393-ig Sebesvárhoz tartozott, s mint ilyen királyi tulajdon volt. Ezt követően több családi birtok része. 1467-ben, mikor a Mátyás királyhoz hűtlen famasi Veress Benedek birtokaiból királyi adományul nagylaki Jaksicsok kezére került, Ivántelke néven fordult elő. * Református templom. Középkori eredetű templomát több ízben átépítették. Egyetlen középkori részleteként az 1685-ben átépített szentély és az 1819-ben újból emelt hajó közötti gótikus vonalvezetésű diadalív maradt fenn. Irodalom: Csánki 1913. V. 362-363, Malonyay 1907. 79, Szabó T. 1942. 38- 42, Entz I. 1994. 183. Adattár: 1393. „Poss. regalis lakótelke al/io/ nom/ine/ Horthlaka” /Dl. 29208/ 1446. „.lakótelke al/io/ nom/ine/ Horlaka” /Dl. 36391. 19. 1. / Jegenye. Leghia. Kolozs m.