Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Miklósi Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A romantika és a gótika évszázadai (1540-ig). Adattár
Irodalom: Csonki 1913. V. 347, Szabó T. 1942.199, Jakó 1997. 239. 549. 551. 233 Adattár: 1263. II. 19. - IV. Béla király megerősíti a kolozsmonostori apátságot azon régi birtokaiban, melyek a tatárjárás alatt elvesztett. /Jakó 1997. 239/ 1296. VI. 11.- „Eperies” egy határjárás alkalmával említik. /Jakó 1997. 549. / 1296. VI. 24. „Eperyes” - egy határjárás alkalmával említik. / Jakó 1997. 551./ Erdőfalva. Ardeova. Kolozs m. /Ortodox t./. A középkorban a környékbeli nemes családok /Kabos, Radó, Kemény stb./ tulajdonában volt. Irodalom: Csánki 1913. V. 347. Adattár: 1376. „Foss Erdeufolua” /Dl. 26985./ 1467. „Poss Erdewfalva” /Dl. 36393. 34. 1./ Farnas. Staraş. Szilágy m. A bécsi kódex szerint, már a 13. század végén „Mater Ecclesia”, azaz önálló anyaegyház volt. Birtokosai a vidéken honos nemesi családok / Vitéz, Tamásfalvi, Porkoláb, Kemény / tulajdonában volt. * Ref. templom. 1453-ban Veres Dénes végrendeletében megbízza fiát, Benedeket, hogy a farnasi templomon dolgozó kőfaragónak adja meg járandóságát. Templomát a törökök feldúlták, 1750-ben újították fel. Hajója románkori emlék, melyhez a nyolcszög három oldalával záródó, kívülről kéttagú kőpárkányos tárnokkal megerősített, gótikus szentély csatlakozik. Ez utóbbi falában három boltindító csonk, vastagon bemeszelve, az egykori gótikus ívszerkezet maradványa. Két gondosan faragott oszlopdiszítménye / pillérfő / a 14-15. század fordulójának emléke. Nyugati bejárója gótikus kapuizekből - másodlagosan - összeépített kőkeret. Orszlánt ábrázoló, beépítetlen szobortöredéke nem almásmonostorról származó románkori hagyaték /Bunyitay Vince feltételezése /, hanem római funerális emlékkő /Balogh Jolán megállapítása/. Ügyeskezű falusai kőfaragó munkája a templom csúcsíves diadalívének falába utólagosan beépített, gótikus és reneszánsz elemeket mutató Veress János-féle sírkő 1510-ből. A temp-lom mellett álló haranglábon a nagyobbik harang, felirata szerint, 1479-ből való. / Irodalom: Fehér György> levele. 1862. December 29. Rómer-hagyaték. XLI és XLVII számú csomó, Névkönyv 1872. 7-8, Bunyitay 1883. III. 406-409,
