Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Marosi Ernő: Megjegyzések a magyarországi romantika épülettipológiájához
18 netán mindkét helyen: lehetetlen nem a becsűjegyzékek egyikének (S) post vei in medio ha bens turres formulájára gondolni19 20 21. Az itt megemlített néhány példa e több kegyúri nemzedéket foglalkoztató vállalkozások fejlődésére, beruházások útján a szerény kezdetektől a közvélemény által nagyra értékelt megoldásokig vezető kibontakoztatására (amihez a becsesebb kivitel is társult) mutat. Ám sok helyen megelégedtek azzal az épülettel, amely ebben a perspektívában szemlélve csak ideiglenesnek szánt, szerény kezdet volt. Alighanem ugyanúgy, ahogyan megelégedtek kis létszámú kolostorokkal, nem törekedve nagyobb szellemi potenciált jelentő, népesebb szerzetesi közösségek életre hívására. Erre példa a közelmúltban, régészeti feltárás eredményeként megismert kánai apátság temploma, amely - annak alapján, hogy 1258-ban kegyurait Apa bán (1148-58) dédunokáiként említették - a legjobban datált középkori emlékek egyike2". A feltárt alapfalak egyhajós, apszissal záródó templomról tanúskodnak, amelyhez a szerény méretű templomnál impozánsabb nyugati homlokzat járult. A két torony két oldalról járult a templomtér teljes szélességét kitöltő előcsarnokhoz, amelyet a hajótól két - nyilván karzatot hordozó pillér választott el. A jelek szerint a karzatfeljáró ebből az előcsarnokból, az északi toronyban vezetett felfelé. A falusi templomoktól csak nyugati részének igényesebb - és meglehetősen kulisszaszerű - kialakításában különböző apátsági templom terét a szentély és a négyzetes hajórész között erőteljes falpillérek által kijelölt, harántirányú téregység tagolta. Pilléreinek tanúsága szerint bizonyára boltozott lehetett. Kérdéses a redukált kereszthajóra emlékeztető téregység értelmezése: a legközelebbről az apszishoz tartozónak látszik és úgy fogható fel, mint a keleti tornyos templomokban (pl. Boldva, Ákos) az apszist megelőző, bizonyára a kórusnak helyt adó szakasz. A kánai elrendezés térbeli, szerkezeti értelmezésére nézve valószínűleg jó párhuzam Felsődörgicsén az igen bonyolult, kettős templomegyüttes nála magasabb falakkal fennmaradt déli tagja2'. A kettős templomegyüttes kialakulásának valószínűleg hasonló az oka, mint később a felsődörögdi templom 14. századi megosztásának22: a Bogát nembeli Csepán fia Gopol, miután birtokait eladta, kegyúri jogait még 1312-ben is gyakorolta itt a helyi nemesekkel együtt. A felsődörgicsei déli templom a korábban már boltozott 19 A toronykérdéshez 1. Mezősiné Kozák É.: i.m. 32. 20 H. Gyürky K.: A Buda meletti kánai apátság feltárása. Budapest 1996. V.ö. Györffy Gy.: Az Árpád-kori Mag\’arország történeti földrajza. IV. Budapest 1998. 571. 21 Éri I. — Gerone Kramer, M. — Szentléleky T.: Mag)’ar Műemlékvédelem 1959- 1960. 95. skk. 22 Koppány T.: Középkori templomok és eg\’házas helyek Veszprém meg\>ében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 1972. 236, V.ö. Entz G.: Még egyszer a nyugati karzatokról. Építés - Építéstudomány. XII (1980). 137. sk.
