Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Buzás Gergely: A kései Mátyás-kor királyi építkezései és a későgótikus építészet stílusáramlatai Magyarországon
138 többek között Kinizsi Pál címere is szerepel, ez pedig csakis ez 1480-as években kerülhetett ide, amikor az alacsony sorból származó hadvezér karrierje a törökök felett aratott 1479-es kenyérmezei győzelme után megindult, s ettől kezdve jelentős személyiséggé vált a királyi udvarban. A vajdahunyadi erkély sor feltehetően a mára elpusztult esztergomi érseki palota nagytermének hasonlóan elrendezett erkélysorát követte, egyik konzola közeli rokona a visegrádi palotakerengő konzolainak.21 Nem csak királyi építkezések sorolhatóak abba stiláris körbe amely Visegrád körül kirajzolódik. Visegrád előzményeként értékelhetjük a Vitéz János (1465-1472) vagy még Széchy Dénes (1440-1465) érsek által megkezdett későgótikus esztergomi érseki palota22 néhány részletét, elsősorban a nagyterem udvari homlokzatának töredékesen fennmaradt ablakait23, amelyek a visegrádi palota egyszerűbb ablakformáival mutatnak rokonságot. Az építkezés legfontosabb eleme ez a nagyteremépület, amely a korábbi nagyterem átalakításával és kibővítésével jött létre. Kéttraktusos pincéje és földszintje felett hatalmas méretű egységes terű, feltehetően fadongával fedett terem helyezkedett el, amelynek két végét karzatok foglalhatták el. A terem udvari homlokzatát díszitették az említett keresztosztós ablakok, az átellenes dunai homlokzaton pedig nagy árkádnyílások vezettek egy konzolos erkélyfolyosóra amelyet támpilléreken emelkedő kis poligonális erkélyecskék tagoltak. E nagyteremépület joggal vezethető le a budai Zsigmond palota nagyteremépületéből. A visegrádi stilus előzményei közé tartozik az egri püspöki palota is. Az egri várban, a székesegyházra nyíló téren emelkedő egyik XIV. századi lakóház felhasználásával 1470-1475 között emelte Beckenschloer János püspök, amint erről egy 1475-ben kelt levelében megemlékezik. A hosszú, téglalap alakú épület a várfalra támaszkodott, amely elé a palotával egy időben kis tornyokat építettek. A XIV. századi épület földszintjét megtartva, kamráit új felülvilágítós ajtókkal látták el, elé pedig nyolcszögletű, fejezet nélküli pillérekre támaszkodó, egyszerű formálású keresztboltozatos árkádsort emeltek. Az árkádok felett emeleti loggia is húzódott, ez azonban mára elpusztult. Itt, az emeleten helyezkedtek el a reprezentatív termek, amelyek körtetagos profilú keresztosztós ablakai rokonságban állnak a visegrádi épitkezések jellegzetes ablakformáival.24 Igen szoros visegrádi kapcsolatokat mutat egy székesfehérvári kápolna is, amely, a mai székesegyház, feltehetően az egykori Szt. Imre plébániatemplom mellett áll25. Eredeti rendeltetéséről és építési koráról 21 NAGY 1944. 191. 22 HORVÁTH 1990. 2'VUKOV 1990. 33. kép. 24 DÉTSHY - KOZÁK 1964. 55. 2' A mai székesegyház épületét a történeti irodalom hagyományosan a Szt. Péter templommal azonosította. Pedig az egyetlen középkori topográfiai adat, Dlugoss, a
