Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Marosi Ernő: Megjegyzések a magyarországi romantika épülettipológiájához
erőfeszítések bizonyították a legfényesebben e célkitűzés lehetetlenségét, a rendező elvet nélkülöző sokféleséget'. Nemrég, adott alkalommal nyílt módunk a magyarországi középkori építészettörténet egyik alapjaként feltételezett bencés építészeti hagyomány megvizsgálására5 6. Ennek a hagyománynak a jelentőségét a művészettörténetben gyakran használt, hazai sajátosságnak tekintett “bencés épülettípus”, “bencés építészeti iskola” kifejezések jelzik továbbá a 13. századi “nemzetségi monostoroknak” e hagyományból való levezetése. A vizsgálat eredménye: a 11. századi forma- és típusgazdagságot nem szüntette meg az egyházi reform és a bencés rendi reform elfogadása Magyarországon és a 12. században éppolyan kevéssé lehet egyeduralkodó bencés templomtípussal számolni mint korábban. Részben a korábban elkészült épületek további használata következtében, részben új építkezések vagy átalakítások során a 12. századi emlékek között csak az egyik változatot képviselték a három hajós, három apszisos, kereszthajó nélküli bazilikák kriptával (Dömös, Dombó) vagy kripta nélkül (Garamszentbenedek, Somogyvár). Liturgiái illetve épülettipológiai szempontból a kripta jelenléte vagy hiánya ezekben az épületekben bizonyosan lényegesebb különbség, mint az alaprajzi elrendezés esetleges eltérései. Vannak ugyanis jelentős variációk, amelyek azonban liturgikus értelemben aligha jelentenek különbséget. Ilyen például az első pásztói (bencés) templom, egy három hajós bazilika szentélyzáródása: a főhajóban négyzetes szentéllyel, a mellékhajóknál apszisokkal7. Herpályban ugyancsak egyenes záródású főszentély alapfalai kerültek napvilágra, kívül egyenes zárású mellékhajókkal, amelyek közül az északi belül apszisban végződött8. A templom nyugati része a somogyvári apátsági templom homlokzati építményére emlékeztet: kéttornyos, a tornyok között széles előcsarnokkal. Itt a maradványok alapján szinte biztosra vehető a templomtér ugyanolyan axiális irányulása, mint Somogyvárott és talán Garamszentbenedeken is. Ugyanis a hasonló alaprajzú bazilikák között is lehet jelentős különbség aszerint, hogy axiális elrendeződésűek voltak-e, azaz nyugati főbejáratuk 5 Kozák K.: A premontreiek építkezései Györ-Sopron megyében a XII-XIII. században. Arrabona XV (1973). 125. skk, vö. még Uő.: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén. Magyar műemlékvédelem. IX (1984). 106. skk (a tézis részbeni módosításával, a johanniták szerepének feltételezésével). 6 Marosi E.: Bencés építészet az Árpád-kori Mag\’arországon. A "rendi építőiskolák’'problémája, in: Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve. szerk. Takács Imre. Pannonhalma 1996. I. 131. skk. 7 Valter I.: A pásztói monostor feltárása. Communicationes Archaeologicae Hungáriáé 1982. 167. skk. * Kozák K.: A herpályi templomrom építéstörténete, in: Berettyóújfalu története. szerk. Varga Gyula. Berettyóújfalu 1981. 121. skk.