Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)

Németh Péter: Szatmár vármegye egyházai a 14. század első felében

101

23/ Kaplony [Căpleni] = 1334: mon, sancti Martini confessoris de Kopjon (Károlyi I, 88).

24/ Császló = 1341/482: Chazlomonostora (Maksay 122).

Nevük alapján a 14. század legelején bizonyára már plébániával rendelkezhettek az alábbi települések:

25/ (Káta-)Szentmiklós [Sânmiclăuş] = 1390: Szent Miklós egyház (Maksay 215).

26/ Szentmiklós (elpusztult falu Nyírcsaholy határában) = 1429: pr. Zenthmiklos (Vityi 77).

27/ Papos = 1320: ...de Panus (A. I, 566).

Továbbá elképzelhetetlennek tartom, hogy a Balogsemjén nemzetség egyik ősi, szatmári birtokának, Panyolának, ahol a 13. század végén várat is akartak épiteni, ne lett volna plébániája! Az először 1252-ben említett település egyházát Szent Miklós tiszteletére emelték (1367), 1414-ben külön is kihangsúlyozzák, hogy ez anyaegyház. Nevéből ítélve Óvári [Cetatea veche] plébániája sem akkor született meg, amikor plébánosáról először szólnak (1426). Egyházassenye - a falu a tiszabecsi királyi vár tartozéka volt - egyháza csak 1366-ban kerül írásos feljegyzésre méltónak, amikorra már lakói teljesen elhagyták. Őr - neve alapján ítélve - Szatmár megye egyik legrégibb - all. században már létező - települése. Klerikusáról viszont csak 1323-ból hallunk. Ide sorolható az 1272-ben felbukkanó Radalf is (elpusztult falu Hodász Meggyes és Gebe között), amelynek Szt. András apostol tiszteletére szentelt egyházáról csak 1313-ban esik szó, amikor már alig volt lakója.

A plébániák egy részéhez olyan falvak is tartoztak, ahol csak kápolna állott, vagy még az sem. Fakápolna állott (Túr-)Istvándiban, melyet a Szentkereszt tiszteletére szenteltek (1315), hasonló Ópályiban Szent Miklós titulussal 1327). 1332-ben az erdélyi püspök engedélyezi, hogy Csengerben fakápolnát épitsenek (titulusa: Mindenszentek, 1406), amely a (Csenger-)Jánosi Szent Margit anyaegyházhoz fog a jövőben is tartozni. Bizonyára szintén fából ácsolt volt a bagdai kápolna is (1338), Kápolna falu pedig egyenesen egyházáról, azaz kápolnájáról kapta a nevét (1366).

4/ Utoljára kell szólnunk azokról az egyházakról, amelyekről írásos forrásaink vagy teljesen hallgatnak, vagy igen késeiek, ám maga a templomépület bizonyíthatóan fennállt már a 13-14. század fordulóján. Ezek közé tartozik (Csenger-)Sima, Zajta, (Kis-)Varsány, (Szamos-)Tatárfalva, (Nagy-)Ar ma is fennálló egyháza, vagy Kispeleske [Pelişor] és a Szamos által elhordott (Szamos-)Angyalos rotundája; ezek esetében vagy az alaprajz, vagy a templomépület falán megmaradt freskó bizonyítja, hogy a 14. század közepénél jóval korábbiak. Számuk a műemléki kutatások révén a jövőben nőni fog.