Iegar, Diana - Sárándi Tamás: Satu Mare. Amprentele trecutului (Satu Mare, 2009)
Introducere
ELŐSZŐ a szemlélőből. Ugyanakkor a múlt semmilyen szöveges bemutatása nem oly kifejező, mint az egykori fényképek által közvetített realitás. A középkortól kezdődően Szatmárnémeti jelenlegi területén két település létezett: a Szamos folyó egy ágától elválasztott Szatmár és Németi. A város története szorosan kötődik a szatmári vár létéhez és működéséhez, melyről Anonymus krónikája számol be először. Castrum Zothmar a névtelen jegyző 12. század végén szerkesztett műve szerint már a 10. században létezett. Közvetlen adatok, azonban nincsenek a vár működéséről, egészen a 13. századig. A valószínűleg földből emelt szatmári vár helyét régészetileg még nem sikerült azonosítani. Egyébként, a korai várat, a meglevő kevés információ szerint a tatárok 1241-1242-ben lerombolták. Németi a 13. század elején jelenik meg az írott forrásokban, mint német telepesek városa, akik valószínűleg Gizella királyné, Szent István felesége, idején érkeztek a vidékre. A Szamos által elválasztott két város történelme sok szempontból összekapcsolódott. A fejlődés meghatározó tényezője a Szamoson átvezető gázló majd híd volt. A két „ikerváros" Szatmár és Németi a Szamos egy mára már lecsapolt ága mentén terült el, az átjárhatóságot a folyón átvezető út határozta meg. A különbségek kialakulásának egyik fontos eleme az volt, hogy Németinek nem volt saját erődítése, így nem bírt komoly stratégiai és katonai jelentőséggel mint Szatmár. Az 1560-as években Szatmár város területén ötszögű, olaszbástyás várat építettek, a Szamos könyököt pedig egy csatornával szigetté alakították. A sorozatos ostromok, katonai megszállások újra és újra feldúlták a két várost, középkori építészeti értékei teljesen megsemmisültek 1560 és 1711 között. A legnagyobb kárt a vár ostroma jelentette a 18. század első évtizedében, amely során mind Szatmárt mind Németit felgyújtották, majd a vár is lerombolásra került. A vár megsemmisülésével a települések elveszítették katonai és stratégiai jelentőségüket, de megnyílt a polgári fejlődés lehetősége. 13
