Pop, Dan: The Middle Bronze Age Settlement of Petea-Csengersima (Satu Mare, 2009)
VIII. Abstract in Hungarian
vagy kulturális besorolása csak a régészeti anyag alapján történhetett. Ugyanezért, a metszet vagy a mélység szerinti kategorizálás is inkább becslésen vagy feltételezésen alapszik. A Határátkelő lelőhelyen talált legrégibb emberi településnyomok a középbronzkorból származnak, amelyet késő bronzkori, a római kori (Kr. u. II-IV. század) és a koraközépkori (Kr. u. VII-IX. század) követ. A lelőhelyet legsűrűbben a római korban lakták, ehhez a periódushoz köthető a legtöbb beazonosított objektum (lakások, gödrök, kutak stb.). II. A középbronzkori objektumok leírása Már az elején kijelenthető, hogy a Csengersima-Határátkelő lelőhely objektumainak időrendi besorolása az előkerült kerámia anyag alapján történt, amely minden probléma nélkül beilleszthető volt a Felsőszőcs kultúra korai szakaszába. A objektumok kategorizálásánál valamint funkcionalitásuk meghatározásánál Istvánovits Eszter és Almási Katalin ásatási naplójában található leírásokat, megfigyeléseket és következtetéseket használtam fel. Nem egy alkalommal az recensebb korok településnyomai bolygatták a középbronzkori réteget, emiatt a régészeti anyag összekeveredve jelenik meg a későbbi korok objektumaiban. Anélkül, hogy biztosak lennénk a megbolygatott objektum típusában ezeket is bevettük repertóriumunkban, mivel megadják a középbronzkori település kiterjedését. Ezekből a meggondolásokból kiindulva 82 objektumot keltezhetünk a középbronzkor idejére, másik 62 objektum más korszakra tehető, viszont betöltése tartalmaz e korból származó anyagot. 50 esetben a középbronzkori leletek római kori objektumokban találhatóak, kilenc esetben későbronzkori objektumokban, két esetben koraközépkori kontextusban, egyetlen esetben pedig összekeveredve találhatóak a későbronzkori és római kori leletekkel. A legtöbb esetben, ezeknek a objektumoknak az ásása közelében feltehetőleg középbronzkorból származó jelenségek voltak, ahonnan bekerültek e korszak leletei. A középbronzkori objektumok a lelőhely területének a nyugati oldalán koncentrálódnak. Anélkül, hogy bizonyossággal meghatározhatnánk település kiterjedését és sűrűségét a fel nem tárt területen, kétségtelen tény, hogy az a terasz nyugati területe felé terjeszkedik. Öt olyan esetet is ismerünk viszont, ahol az ilyen típusú anyag a központi részen jelenik meg, az Erge pataktól nyugatra eső terület keleti és északi részén, de egyetlenegy esetben sem tettek ilyen felfedezést a pataktól keletre vagy a Románia (petei határátkelő) területére eső rész feltárásakor. 11.1. Építmények Ebbe a kategóriába 20 objektum tartozik, amelyekből 9 négyszögű, 8 ovális, egy kör alakú (1109), egyet nem lehetett dokumentálni (935), egy másik lakást viszont római kori objektum (1009) bolygatott, így ennek az alakját lehetetlen meghatározni. Néhány eset kivételével - amelyeket később be fogunk mutatni - a legtöbb objektumban nem került elő fűtő alkalmatosság, cölöpgödör, agyagpadló vagy más olyan elem, amely segítene a funkcionális besorolásban. Ezen meghatározó elemek hiányában az ásatást vezető régészek, néhány kivételtől eltekintve, ezeket az objektumokat a gödrök kategóriájába sorolták. Az alkalmazott ásatási módszer miatt a objektumok azonosítására legtöbb esetben a bolygatatlan altalaj szintjén került sor és nem építésük eredeti szintjén, így mélységük szerinti osztályozásuk téves következtetésekhez vezethetnek. 11.1.1. Felszíni építmények Öt felszíni építményt tártak fel, melyek közül háromnak agyagpadlóját többé kevésbé későbbi objektumok bolygatták, egyik esetében pedig csak feltételezhető léte. Két objektum formája csaknem négyszögletes míg a másik két esetben nem lehet azt biztonságosan meghatározni. A legjobb állapotban a 380 x 300 cm alapterületű, 566. sz. lakás padlója maradt fenn, ez egyébként a legnagyobb fennmaradt alapterületű padló, felülete 1 l,4m2. Az 569. sz. lakás is meglehetősen kiterjedt méretű lehetett, amint azt a fennmaradt padlója mutatja (258 x 304 cm). Szintén nagy méretű volt az 1009. sz. lakás is, amint azt a az in situ megőrzött maradványokból, valamint egy közeli római kori kútba söpört patics és padló darabokból megítélhető. Ebben az esetben a patics felület 170 x 90 cm, vastagsága 20 cm. Még ha kevés is a 936-939. cölöpgödrök között elhelyezkedő, 935-ös objektumra vonatkozó információ, feltételezhető, hogy egy lakásról van szó. Egy nehezen meghatározható kerületű patics aglomerációról van szó, amely körül négy cölöpgödör került elő. Egy másik ilyen típusú, de agyagpadló nélküli építmény, az 578. objektum, meglehetősen nagy mérettel (300 x 740 cm) és 10 cm-e vastagsággal. Anélkül, hogy határozott 51
