Pop, Dan: The Middle Bronze Age Settlement of Petea-Csengersima (Satu Mare, 2009)
VIII. Abstract in Hungarian
în locuinţa adâncită de la Culciu Mic şi brăţara de bronz de la Boineşti, dar şi aprecierile cu privire la relaţiile interculturale Suciu de Sus I - Wietenbcrg II, III - Otomani II, III, Mad’arovce etc. începuturile culturii Suciu de Sus datează, foarte probabil, din faza Reinecke Bz A2 sau Bz B şi continuă până în etapa Reinecke Bz C. Până la finalizarea cercetării materialului ceramic descoperit în aşezarea de la Csengersima şi la analiza lui comparativă cu cel din celelelate situri, rămâne să presupunem că aşezarea de pe '’'’Határátkelő” datează din perioada Reincckc Bz. Bl, B2, iar locuirea de aici să fi încetat în urma unei inundaţii. VIII. Abstract in Hungarian A pete-csengersimai középbronzkori település A tanulmány célja, hogy elérhetővé tegye az érdeklődők számára a Csengersima '’'’Határátkelő” (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország) lelőhelyen a nyíregyházi Jósa András múzeum munkatársai által feltárt középbronzkori település eredményeit. Mivel a feltárt középbronzkori objektum leleteiből nem minden régészeti anyag volt lerajzolva, reméljük, hogy a nem túl távoli jövőben sikerül közzétenni egy átfogó tanulmányt a kerámia leletekről és a kultúraközi kapcsolatokról. Megjegyzem, hogy a csengersimai település része a Az Alsó-Számos medence középbronzkora című doktori értekezésemnek is, így az itt nem érintett illetve csak általánosságban taglalt jelenségek a dolgozatban kerülnek bővebb kifejtésre. A teljes régészeti anyagot akárcsak a dokumentációját: fotókat, a régészeti objektumok rajzait, az összesítő alaprajzot, az ásatási naplót, a kutatást végző és a publikálási joggal rendelkező régész kollégák - dr. Istvánovits Eszter és dr. Almási Katalin - bocsátották rendelkezésemre. Segítségükért és feltétel nélküli támogatásukért, valamint gyümölcsöző együttműködésükért, amelyet az M3-as autópálya nyomvonalának a feltárásnál 2004-2006-ban történt részvételem során tapasztaltam külön szeretném kifejezni köszönetemet. I. A csengersimai régészeti lelőhely. Az ásatás módszere A határátkelőnek” nevezett lelőhely Csengersima keleti oldalán terül el Románia és Magyarország határán, pontosan a Pete-Csengersima Vámhivatalnál, a Szamos jelenlegi folyásától úgy 8 km-re keletre, a volt Erge patak mentén. A régészeti lelőhely a patak a két partja mentén húzódik kelet-északkeleti - nyugat-délnyugati irányban. Ahogyan a II. József féle katonai felmérésen (1780 körül) is látszik a lelőhely Románia területére is átnyúlik. Az ásatásokat Istvánovits Eszter és Almássy Katalin vezette, két szakaszra oszlott: az első szakasz 1998 szeptember 24. és november 18.-a között zajlott, a második 1999 március 17. és július 9.-e között. A feltárás mintegy 3 hektárt érintett (32.384 m2), amelynek során 1867 régészeti objektumot került elő. A régészeti feltárásnál gépi és kézi bontást alkalmaztak. A humuszt gépileg távolították el 5-7 m-es szelvényekben, addig a szintig mélyülve, ahol a régészeti objektumokat beazonosíthatók lettek. A mélyszántások miatt ez a mélység leginkább a bolygatatlan talaj szintjét jelentette. Azokon a helyeken, ahol a kultúrréteg vastagabb volt, az ezekbe mélyített középbronzkori objektumokat is be lehetett azonosítani. Nem került megnyitásra stratigráfiai elemzésre alkalmas felszín. Az objektumok bontását és feltárását manuálisan végezték. Az alkalmazott feltárási módszerrel sikerült teljes egészében elvégezni a kutatást azon a területen ahol a leendő vámépületek felépültek. Az azonosított objektumokat felfedezésük sorrendjében számozták, metszetre bontották, ezt dokumentálták, majd teljes bontásra került sor. Az objektumok komplexitásának függvényében, vagy egymáshoz viszonyított helyzetük tisztázása érdekében, több metszet is készült, hogy pontosan dokumentálható legyen a stratigráfiai helyzet. A római kori település sűrű objektumai nagy mértékben bolygatták az előző korok rétegeit, így számos esetben a korábbi, így a középbronzkorhoz tartozó objektumok is tönkrementek vagy sérültek. A módszernek, véleményem szerint, hiányosságai is vannak, mivel csak ott lehetett megfigyelni a metszeteket, ahol recensebb régészeti lelőhely (római kor vagy koraközépkor). Ott ahol a felső réteget egészen a bolygatatlan altalajig kellett legyalulni, elvesztek azok az információk, hogy melyik rétegből kerültek lemélyítésre az objektumok, emiatt ezek időrendi 50
