Banner Zoltán: Erdős I. Pál (Satu Mare, 2002)

Fontosabb életrajzi adatok

- 1940-1944 között a szatmári és nagybányai művészekkel együtt állít ki odahaza és Budapesten;- 1941-ben megjelenik Ceruzával a toll mestereinél című rajzalbuma;- 1944-ben megjelenik Művészek álarc nélkül című színészportré-albuma; tavasszal családjával együtt elhurcolják; édesanyját elveszíti, Őt megmenti rajztehetsége: Auschwitz, Frankfurt am Oder, Berlin, Sachsenhausen, Mathausen, Lieberose, Bergen-Belsen, Anstedte, Ebense haláltáborainak a vezetői rajzoltatják le magukat és családtagjaikat;- 1945-ben orosz és amerikai fogságból hazaérkezik Szatmárnémetibe; ősszel részt vesz a szatmári művészek háború utáni első közös kiállításán;- 1946-ban feleségül veszi Görbe Juliannát; házasságukból két gyermek születik: 1947-ben Judit, 1954-ben Péter; megjelenik 10 fametszet-önarcképét tartalmazó ötödik grafikai tömbje Fény és árnyék címmel;- 1946-1952 között az alkotás mellett tevékenyen közreműködik Szatmárnémeti művelődési-művészeti életének az újraszervezésében, egy időben a múzeum, később a Filharmónia igazgatója;- 1948-ban Képek címmel megjelenik hatodik grafikai mappája;- 1952-ben Nagybányára költözik, kinevezik a színház aligazgatójává, gyakorlatilag az akkor létesült magyar tagozat vezetőjévé;- 1953-ban az Ő javaslatára alakul át ez a tagozat új, önálló, szatmári magyar színházzá; nem jön velük vissza, hanem 1968-ig Nagybányán folytatja művészi és művészetszervezői tevékenységét;- 1957-ben és 1959-ben Munka Érdemrenddel tüntetik ki;- 1959-1968 között a Képzőművészek Szövetsége nagybányai szervezetének a titkára; a grafika mellett kerámiával és épületdekorációval foglalkozik;- 1962-ben 13 munkával szerepel a XXXI. Velencei Biennálén; 1938 után először tesz körutat Olaszországban;- 1963-ban Állami Díjat kap az Új élet az Avasban című sorozatáért; 30 rajza szerepel a Sao Paolo-i VII. Nemzetközi Grafikai Biennálén;

38