Banner Zoltán: Erdős I. Pál (Satu Mare, 2002)
III.
Kezdetben úgy tűnt, hogy amit elveszít a városkép a vámon, visszanyeri a réven, s országos, vagy talán „szocialista tábor-méretű“ példát nyújt a Victor Vasarely/Vásárhelyi Győző Brazíliában megálmodott, de a pragmatista kapitalista világ által visszautasított „színes város“ megvalósításával, s a blokk-erdő egyre-másra faliképeket és térplasztikákat virágzik. De ahogy a szocializmus nem volt valódi, úgy ez a perspektíva is csupán illúziónak bizonyult: Vida Géza néhány kőből való külső és Tőrős Gábor néhány bronzba öntött beltéri monumentális plasztikája mellett Erdős I. Pál állomástéri, 100 négyzetméteres csempefala s az általa javasolt akkori fiatalok (Alexandru Şainelic, Bitay Zoltán, B. Krajnik Ilona, Várhelyi Imola, Véső Ágoston és alkalomszerűleg mások) néhány külső és belső mozaikterve került kivitelezésre. „Fehéren és sárgán vibráló majolikafalon bontakozik ki a Béke szimbóluma: rendkívül érzékenyen megrajzolt női figura, galambbal. A domináló vonal az alakon kívül a jelképes értelmű égitesteket és virágokat hangsúlyozza. A megrajzolt motívumok színes árnyékokként ismétlődnek a kompozíció hátterén. (...) Erdős munkáját nem csak újszerűsége teszi érdekessé - az országban ez az első égetett technikájú és ily nagyszabású grafikai munka de az is, hogy a művész megtalálta a monumentalitás és vibráló érzékenység különös összhangját is.“30 Még inkább felnagyított, monumentális grafika az alapja a családias „Szamos (Sport) Hotel“ réz- és kovácsolt vaselemekkel társított csempedíszének is, amely éppen a művész szatmári lakásának az ablakából kitekintve rajzolja elénk A tavasz köszöntése térdeplő lányalakját.3' Ugyanis 1968-ban végleg hazaköltözik Szatmárra. * 1970-79 között rengeteget utazik s ezek az útiélmények egyrészt számos kultúrtörténeti utalással gazdagítják kompozícióinak lebegtetett keresővonalak indáival behálózott háttéri szövetét, másrészt mind többértelműbb feszültséggel telítik, élesítik, hajlékonyítják a témát továbbra is, sőt egyre inkább egyetlen arc vonásaiba sűrítő fővonalak duktusát. „A munkák gazdag, változatos és mégis egységes összképét a rendkívüli rajztudás biztosítja - írja a 60. születésnapja alkalmából vándorló gyűjteményes kiállítás nagyváradi állomásán a művészeti írónak is kiváló festő, Jakobovits Miklós. - A finom, szürke tónusú grafitrajztól a nádtollal rajzolt kompozícióig s a kemény fehérfekete folteffektusokig. De legszívesebben a tiszta vonalat tekinti útitársának, a tiszta vonalat, amely magára van utalva, s melynek igazi kifejező ereje csak avatott művész kezében van. Az egyszerű, eszköztelen vonalvállalás szempontjából olyan művészekkel tart fent rokonságot, mint Szalay Lajos, Octav Grigorescu, vagy mint az Avas vidék másik avatott mestere, Kazár László. De míg az említett művészek darabosabb valóságot ábrázolnak, Erdős munkái telítettek költészettel, játékkal, formai ötletekkel, művészi szeszéllyel és színnel.“32 29
